Az elmúlt években a fővárosi kutyatartás és kutyás kultúra gyökeresen átalakult: nőtt a kutyatartók száma, és ezzel bővül a nekik szóló szolgáltatások száma is. Ezt a társadalmi változást azonban nem követte a törvényi szabályozás: sokak szerint a jelenleg is érvényes szabályok elavultak, és ma már sokkal inkább az edukáció és a hátrányos megkülönböztetés elkerülése a fontos.
Budapesten a felnőtt lakosság több mint 25 %-a kutyatartó és komoly közösségek alakultak ki mára, főleg a sétáltató helyek, futtatók környékén – hiszen elvileg csak ezutóbbi helyeken lehetne a kutyákat szabadon engedni, de legtöbben inkább felkeresik a legközelebbi zöldterületet, hogy ott mozgassák le a kutyájukat.
Ha Európa szerte megnézzük a kutyatartással kapcsolatos szabályokat, azt látjuk, hogy a városi séta csak pórázon lehetséges, és a parkokat illetően az Eb-ovo tanulmánya is kimondja: „teljesen szabad kutyázás egyik európai országban sincs, mindenhol létrehoztak a kutyák számára tiltott zónákat”. Vannak olyan parkok, ahova egyáltalán nem mehetnek be a kedvenceink, és vannak, ahol a fűre nem léphetnek – cserébe egyes parkokban elkerített, zöld részeket biztosítanak kifejezetten a kutyásoknak.
Az egyesület által a Liget Budapest Projekt megbízásából készített felmérés szerint a Városligetbe naponta körülbelül 680 kutya látogat el, főként a 14 és 19 óra közötti időszakban. A kutyások által preferált helyek a Király domb és környéke, az Olof Palme ház környéke és a Napozórét – ahogy egyébként a nem kutyások számára is ez a három legkedveltebb, leggyakrabban látogatott terület a ligeten beül.
Ahogy a tanulmány kimondja: „a fejlesztés sikerének kulcsa a kutyás és a nem kutyás igények megfelelő összeegyeztetése”. Ezért az egyesület mind a kutyás mind a nemkutyás parkhasználók véleményét, igényeit külön-külön kérdőívvel vizsgálta, majd a főbb szempontok mentén összevetette az eredményeket.
A parkhasználat idejét tekintve nagyon hasonló napszakban látogatnak el a kutyások a ligetbe, mint a nem kutyások: mindenki a délutáni órákat részesít előnyben, a munka utáni időszakot, egészen estig. A tanulmány szerint a kutyások mozgását, tevékenységeit az eb határozza meg (mozgás, játék), míg a többi parklátogató főként sétál, üldögél, beszélget a ligetben.
A kutyafuttatók kötelező használata megosztottságot hozott a kutyás és a nem kutyás kérdőívet kitöltők között a tanulmány szerint, mivel a kutyások többsége ellenzi a kötelező futtató használatot, a nem kutyások egyharmada viszont csak ezt tartja elfogadhatónak. Ugyanakkor a kutyások is szívesen látnának egy kialakításában, felszereltségében megfelelő pályát, amely a kutyájuk mozgásigényét kielégíthetné. Abban viszont nagy az egyetértés, hogy egy etikai kódex megalkotása talán megoldást jelenthetne a két csoport közötti konfliktusokra, mivel azok jórészt a tolerancia és a figyelem hiánya miatt alakulnak ki.
Az Eb-ovo a városligeti kutyások és nem kutyások kérdőíveinek kiértékelése után javaslattételt is kidolgozott tanulmányában. De nemcsak park használóktól hallottak alapján tették ezt, hanem kutyás szakmai szempontok figyelmebevételével, melyek a következők: megközelíthetőség és kapcsolat, kényelem és összkép, funkció és tevékenységek, illetve közösségi szellem.
A kérés- és javaslatcsomag szerint szeretnék, ha lennének a ligetben a kutyások számára pórázzal használható, póráz nélkül használható és a kutyások elől elzárt területek is. Ezekbe a kategóriákba besorolták azon területeket is, melyek a Városliget tájépítészeti megújításáért felelős Garten Stúdió nyilvános, elérhető rehabilitációs terveiben is szerepelnek.
A kutya-mentes területek főleg a játszóterek, a Családi sziget és a Piknik kert lennének, míg szeretnének egy egybefüggő 10 hektáros területet „funkciótlanul” hagyni, elsősorban a kutyások számára. Emellett részletes igény merül fel a kutyafuttatók, kutyajátszóterek, kutyapancsoló és egyéb térelemek kialakítására, azok felszereltségét illetően.
A tanulmány kimondja, hogy a kutyafuttatót kizárólag egy szabadon kutyázható parkrész kiegészítéseként tudná elfogadni a kutyások nagy többsége, és azt is csak abban az esetben, ha megfelelő méretű lenne, nem túlzsúfolt, és inkább a természeti formákhoz igazodó, baleset megelőzést is szolgáló kialakítással. Jelentős igény mutatkozott egy olyan parkrész kialakítására is, amelyet családok és kutyák együtt látogathatnak – tekintve hogy egyre több kisgyerekes család tart kutyát. A kutatásból kiderült az is, hogy a válaszadók 59%‐át nem zavarják a Ligetben a kutyák. De a következő zavaró kutyás viselkedés jellemző a ligetben: a kutyapiszok hátrahagyása, a figyelmetlenség, a virágágyásba való beengedés.
Ennek orvoslására az Eb-ovo egy általános, kutyás etikai kódexet is kidolgozott:
Szedd fel a kutyád ürülékét akkor is, ha zöldterületen végzi a szükségét!
A szemetet mindig kukába dobd!
Ha észreveszed, hogy kutyás társad elmulasztotta eltakarítani kutyája ürülékét, udvariasan
figyelmeztesd a problémára!
Ha kutyás társad kora, betegsége, vagy egészségkárosodása miatt nem képes eltakarítani a
kutyapiszkot, segíts neki!
Ha elengeded a kutyádat, mindig tartsd rajta a szemed!
Soha ne engedd be kutyádat a játszótérre!
Ha kutyád póráz nélkül idegenekhez közelít, győződj meg arról, hogy ebed jelenléte/közelsége nem
zavarja őket!
Gyermekek közelében fordíts különös figyelmet kutyád viselkedésére, akkor is, ha meggyőződésed szerint az állat szelíd!
Mindig tartsd észben, hogy a kutyák látványa, közelsége, hangja, sokakban félelmet kelthet!
Csak akkor térj be szórakozóhelyre kutyáddal, ha mind kutyád, mind a hely befogadó a közös együttlétre!
Ne feledd, te és kutyád minden pillanatban értékrendet képvisel!
A tanulmány zárásaképp a következőket olvashatjuk: „speciális helyzetéből adódóan a budapesti kutyások egyik legkedveltebb területe a Városliget, amit továbbra is szeretnének szabad kutyázásra használni, illetve kihasználni minden lehetőséget a parkban, amely a városi kutyás mindennapi életét gazdagabbá teszi. Mindezt úgy, hogy a kutyatartó a ligethasználók közösségének értékes tagja maradjon, jelenlétével ne zavarja, hanem éppen hozzájáruljon Budapest legszebb közparkjának sokszínűségéhez”.
Az Eb-ovo tanulmányát a Városliget átfogó park rehabilitációjának tervezési folyamatai során a szakemberek meghatározó dokumentumként fogták fel, annak konkrét javaslatait a lehető legjobban beépítették a tervekbe, illetve számos személyes egyeztetést folytattak le az Eb-ovo képviselőivel a tervezés során. Igaz ez a Hermina út mellett elhelyezkedő kutyás élménypark tervezésére és kivitelezésére is, ahol a tesztüzemben is fontos szerepet szántak az Eb-ovo egyesület tagjainak és kutyáiknak. A Liget Budapest Projekt célja, hogy a ligetben megmaradjon a szabadon kutyázás lehetősége, természetesen összeegyeztetve más parkhasználók igényeivel, a békés egymás mellett élés jegyében, ezért a tapasztalatcsere jelenleg is tart: az együttműködés folytatódik az Eb-ovoval.