A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épült fel. A 2018 óta tartó, s most lezárult kivitelezésnek köszönhetően a magyar főváros egy, a világelithez tartozó japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett, ikonikus épülettel lett gazdagabb, a Városliget pedig megújítva visszakapott egy itt korábban évtizedekig elzárt, rendkívül elhanyagolt állapotú 7.000 négyzetméternyi zöldfelületet. Sou Fujimoto tervét nyílt pályázaton, 2014-ben választották ki 168 pályamű közül. A megvalósulást az eredményhirdetés óta világszerte komoly figyelem övezi: a CNN és a World Architecture Community (WAC) is 2021 egyik legjobban várt új épületének nyilvánította. A Zene Házát már a tervei alapján 2019-ben a világ legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése. 2020-ban pedig a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg: az amerikai Music Cities Awards kiírásában, a legjobb zenei tematikájú ingatlanfejlesztésnek járó kitüntetését.
Különleges programkínálat várja a látogatókat
A Magyar Zene Háza egyik legfontosabb missziója, hogy minél több látogató számára közelebb hozza a zene világát úgy, hogy a területet ismerők mellett a szélesebb, zenére nyitott közönségnek is szóló helyet hozzon létre. Egy olyan intézmény született, amely segíti a tehetségek bemutatkozását, és egyaránt támogatja úgy a hazai, mint nemzetközi zenei együttműködéseket. A Magyar Zene Háza debütáló programkínálata ennek szellemében igen széles zenei spektrumot képvisel a klasszikus zenétől a tradicionális és globális zenéken, a dzsesszen és a popzenén át az elektronikus zenéig.
Az intézmény január 23-tól látogatható a nagyközönség számára, ahol napközben a Zeneakadémia ifjú növendékei töltik meg zenével a koncerttermet és a kisebb előadótermet, egészen január 27-ig. Az ezt követő nyitóhétvége három napja alatt az érdeklődők egyből ízelítőt kapnak az intézmény sokszínű megközelítéséből: január 28-án pénteken a Magyarországon és külföldön egyaránt méltán elismert Szent Efrém Férfikar és a moszkvai Doros Ensemble közös koncerttel nyitja meg a Magyar Zene Házát. Az esemény egyben az Orientale Lumen 2022-es (immár tizenegyedik) sorozatának nyitóhangversenye is lesz, és a keleti keresztény egyházzene világába kalauzolja a résztvevőket. Január 29-én szombaton délelőtt a Veronaki zenekar várja a kisgyerekes családokat, délután a TanBorEn Trió mutatja be ütőhangszeres műsorát, este pedig a nemrég új lemezzel jelentkező budapesti Deep Glaze zenekar koncertje várja az érdeklődőket. A nyitóhétvégét január 30-án a Klézsei Ünnepen moldvai csángó furulya dallamok zárják, Hodorog András és tanítványai előadásában. A Magyar Zene Háza nyitó hétvégéjének eseményei, illetve az első félévének teljes programkínálata megtekinthető az intézmény honlapján, ahol jegyek is vásárolhatóak.
Magyar Zene Háza állandó kiállításáról – Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben
A Magyar Zene Háza állandó kiállítása, mely a legelső átfogó zenetörténeti állandó kiállítás Magyarországon, az európai, s benne kiemelten a magyar zenetörténet fordulópontjain vezeti végig a látogatókat. A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben címet viselő, mintegy 1000 négyzetméteren felépülő tárlaton a látogató, interaktív résztvevőként, egy élményekkel teli történetet járhat be, egy téralapú fejhallgató segítségével. A zenetörténeti kalandozás az ősember mágikus cselekményeitől, vagyis a zene születésének pillanatától indul, majd a magyar népzene gyökereivel folytatódik. Az első fordulópont az írott zene megjelenése, ezt követi a többszólamúság, majd az újabb fordulat, az opera műfajának megszületése. „Bekopogtathatnak” az érdeklődők a legnagyobb mesterekhez, Haydnhoz, Bachhoz, Mozarthoz, Beethovenhez, illetve virtuális terepasztalon elevenednek meg a zenetörténet szempontjából fontos, 18. századi európai városok. Kiemelten mutatja be a tárlat Erkel Ferenc és Liszt Ferenc alkotó egyéniségét, jelentőségét, és megjelenik a 20. század is, melynek zenetörténete elképzelhetetlen Bartók Béla és Kodály Zoltán nélkül. De ez a kor egyben az avantgárd zenei kísérletek, az újító törekvések ideje is, megjelenik a technológia fejlődésének hatása, a fonográftól a legmodernebb hanghordozókig és az elektromos hangszerekig, amelyek végig kísérik a mindent elsöprő populáris zenei stílusok térhódítását.
Az állandó tárlat mellett különleges élményt nyújt majd az úgynevezett hangdóm, melyben felfedezhetjük a bennünket körülvevő hangzó világot. Az egyszerre körülbelül 50 látogatót befogadni képes attrakció mintegy 150 négyzetméteren kapott helyet a kiállítóterek mellett. A látogatót egy kupola alakú tér öleli körül, melyre körben vetítővásznat feszítettek, ahol a látvány mellett több mint 30 hangszóróból hallhatók a minket körülvevő hangok: a természet hangjaitól a komponált zenéig sokféle hangzó effektust hallunk. A látvány és a hanghatások együtt adják majd az itt vetített kisfilmek – vagy inkább hang- és képfantáziák – szuggesztív élményét. A hangdóm az ismeretterjesztésen túl különböző zenei kísérletekre és művészeti projektekre is alkalmas tér lesz.
Budapest egy kortárs építészeti remekművel gazdagodott
Az új épület tervezői víziója feloldja a határokat a Magyar Zene Háza és a Városliget parkja között, az épületbe belépve olyan élménye támad a látogatónak, mintha továbbra is a természetben sétálna. Ezt a fajta légiességet és transzparenciát elsősorban a hatalmas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli homlokzati üvegfalak adják, pontosan 94 darab, melyek mindegyikét egyedileg gyártották le, és amelyek egyes szakaszokon elérik a közel 12 méteres magasságot is. A ház és természet harmonikus összeolvadását pedig az álmennyezetben elhelyezett többezer, stilizált növényi levelet mintázó díszítő elem is hangsúlyozza, melyek aranyló színezete folyamatosan reagál a fényviszonyok változásaira. A ház másik ikonikus jellemzője az organikus, lebegő tetőszerkezete, melyet a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formált meg a tervező. A tetőzetében szinte nincsenek szögletes elemek, csak kizárólag hullámzó formák; felületét közel 100 egyedi tervezésű fénykút töri át, amelyek közül több átvezeti a természetes fényt a belső terekbe, és ezzel különleges atmoszférát teremt.
Az épület unikális külső megjelenéséhez hasonlóan egyedi belső felépítés párosul; a Magyar Zene Háza összetett zenei-, pedagógiai- és programkínálatát az épület hármas szintfelosztása is tükrözi. A térszint alatti terek a kiállításoké, itt kapnak helyet az állandó és időszaki tárlatok, összesen mintegy 2000 négyzetméteren, illetve itt kapott helyet az egyedülálló hangdóm is. A park szintje az előadóművészeté, ahol a koncerttermek és a szabadtéri színpad nyújtanak élőzenei programokat. Az épület emeleti szintje pedig az elmélyüléshez és az oktatáshoz kínál világos, de jól tagolt tereket. Itt található a digitális archívum, amely elsősorban a magyar könnyűzene történetének számos dokumentumát tartalmazza, a multimédiás könyvtár és klub, valamint a zenepedagógiai termek.
Akusztikai bravúr a ház koncerttermének különleges hangzása
Világszerte ritkaságnak számít egy olyan koncertterem, melynek üvegből vannak a falai. Látványként izgalmas és egyedi, ugyanakkor az akusztikát tekintve óriási kihívást jelent tervezőnek és kivitelezőnek egyaránt. A feladat megoldására azonban egy óriási nemzetközi tapasztalattal rendelkező japán cég vállalkozott, a Nagata Acoustics, amely a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hall, a hamburgi Elbphilharmonie, a szentpétervári Mariinszkij Színház koncertterme és a Philharmonie de Paris akusztikáját is tervezte.
A Magyar Zene Háza akusztikájának kidolgozása során a Nagata Acoustics kezdetektől fogva szorosan együttműködött a tervező Fujimotóval, és innovatív megoldásokkal közelítették meg a kihívást. A nagy, összefüggő üvegfelületek helyett valamivel kisebb és cikkcakk alakban megtört falat hoztak létre, mert így a falnak ütköző (beérkező) hang nem közvetlenül, hanem szétszóródva verődik vissza a felületről, ami homogén hangzást eredményez. A Nagata Acoustics munkatársai a koncertterem elkészültét követően egy héten át végeztek méréseket: a termet először hangosítás nélkül, majd akusztikus hangszerekkel (szóló fuvolával, vonósnégyessel, népi hangszerekkel), végül pedig hangosítással is tesztelték. A próbák során megállapították, hogy a terem bármelyik pontján hallgatva ugyanaz az a kiváló akusztikai hangminőség szólal meg.
