newsletter fb youtube insta nav-arrow-left nav-arrow-right nav-arrow-long-right nav-arrow-long-left youtube-play

Magyar Zene Háza

 Magyar Zene Háza

terület: 9 000 m2

tervező: Sou Fujimoto - M-Teampannon Építészmérnöki Kft.

kivitelező: Magyar Építő Zrt.

European Property Awards - Award Winner 2019-2020 badge

zenehaza.com
A Magyar Kultúra Napján Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke adta át a Liget Budapest Projekt keretében elkészült Magyar Zene Házát a Városligetben. Az új intézmény 2022. január 23-tól érdekes zenei programokkal, izgalmas és interaktív zenetörténeti állandó kiállítással, valamint a következő hétvégén egy háromnapos programsorozattal várja a nagyközönséget. A japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett ikonikus épület valódi kortárs építészeti remekmű: organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezetével és hatalmas üvegfalaival összetéveszthetetlen látványt nyújt, nem véletlen, hogy világszerte a legjobban várt új épületek között tartja számon a nemzetközi szakma. A formabontó külső egy komplex zenei beavató intézményt rejt, amely sokszínű programkínálatával egész évben a zene számtalan élményét tárja majd a látogatók elé. A Zene Háza a korábban itt álló egykori lepusztult Hungexpo irodaházak helyén épült fel, az új épület környékén pedig egy évtizedekig elzárt és elhanyagolt, mintegy 7000 négyzetméternyi zöldfelület került megújításra és vált ismét a Városliget szabadon látogatható parkfelületévé.

Aligha van olyan kulturális terület, amely híresebb magyar művészeket adott a világnak, mint a zene. A zene univerzális nyelvén számos magyar zeneszerző és előadóművész – többek között Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ligeti György, Kocsis Zoltán – alkotott világraszólót, mégsincs olyan ismeretterjesztő központ hazánkban, ahol a magyar zenekincs átfogó módon, az egyetemes zenetörténet részeként megismerhető lenne.


A Liget Budapest Projekt keretében megnyílt Magyar Zene Háza egyrészt ezt a hiányosságot pótolja, másrészt igazi élő közösségi térként a magyar zenei élet egyik meghatározó találkozóhelye lesz, kiállító-, koncert- és oktatótermekkel, szabadtéri színpaddal, zenepedagógiai foglalkozásokkal, hangversenyekkel, tárlatokkal, a szórakozva tanulás ezernyi lehetőségével és egy egyedülálló hangdómmal. Változatos, sokrétű, hazánk zenei múltjához és jelenéhez, kiemelkedő egyéniségeihez méltó kínálatával az új intézmény a zene nagyszerűségének hírnöke és fóruma lesz.


A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épült fel. A 2018 óta tartó, s most lezárult kivitelezésnek köszönhetően a magyar főváros egy, a világelithez tartozó japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett, ikonikus épülettel lett gazdagabb, a Városliget pedig megújítva visszakapott egy itt korábban évtizedekig elzárt, rendkívül elhanyagolt állapotú 7.000 négyzetméternyi zöldfelületet. Sou Fujimoto tervét nyílt pályázaton, 2014-ben választották ki 168 pályamű közül. A megvalósulást az eredményhirdetés óta világszerte komoly figyelem övezi: a CNN és a World Architecture Community (WAC) is 2021 egyik legjobban várt új épületének nyilvánította. A Zene Házát már a tervei alapján 2019-ben a világ legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése. 2020-ban pedig a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg: az amerikai Music Cities Awards kiírásában, a legjobb zenei tematikájú ingatlanfejlesztésnek járó kitüntetését. 



 

Magyar Zene Háza állandó kiállításáról – Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben


A Magyar Zene Háza állandó kiállítása, mely a legelső átfogó zenetörténeti állandó kiállítás Magyarországon, az európai, s benne kiemelten a magyar zenetörténet fordulópontjain vezeti végig a látogatókat. A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben címet viselő, mintegy 1000 négyzetméteren felépülő tárlaton a látogató, interaktív résztvevőként, egy élményekkel teli történetet járhat be, egy téralapú fejhallgató segítségével. A zenetörténeti kalandozás az ősember mágikus cselekményeitől, vagyis a zene születésének pillanatától indul, majd a magyar népzene gyökereivel folytatódik. Az első fordulópont az írott zene megjelenése, ezt követi a többszólamúság, majd az újabb fordulat, az opera műfajának megszületése. „Bekopogtathatnak” az érdeklődők a legnagyobb mesterekhez, Haydnhoz, Bachhoz, Mozarthoz, Beethovenhez, illetve virtuális terepasztalon elevenednek meg a zenetörténet szempontjából fontos, 18. századi európai városok. Kiemelten mutatja be a tárlat Erkel Ferenc és Liszt Ferenc alkotó egyéniségét, jelentőségét, és megjelenik a 20. század is, melynek zenetörténete elképzelhetetlen Bartók Béla és Kodály Zoltán nélkül. De ez a kor egyben az avantgárd zenei kísérletek, az újító törekvések ideje is, megjelenik a technológia fejlődésének hatása, a fonográftól a legmodernebb hanghordozókig és az elektromos hangszerekig, amelyek végig kísérik a mindent elsöprő populáris zenei stílusok térhódítását.

Az állandó tárlat mellett különleges élményt nyújt majd az úgynevezett hangdóm, melyben felfedezhetjük a bennünket körülvevő hangzó világot. Az egyszerre körülbelül 50 látogatót befogadni képes attrakció mintegy 150 négyzetméteren kapott helyet a kiállítóterek mellett. A látogatót egy kupola alakú tér öleli körül, melyre körben vetítővásznat feszítettek, ahol a látvány mellett több mint 30 hangszóróból hallhatók a minket körülvevő hangok: a természet hangjaitól a komponált zenéig sokféle hangzó effektust hallunk. A látvány és a hanghatások együtt adják majd az itt vetített kisfilmek – vagy inkább hang- és képfantáziák – szuggesztív élményét. A hangdóm az ismeretterjesztésen túl különböző zenei kísérletekre és művészeti projektekre is alkalmas tér lesz.


Budapest egy kortárs építészeti remekművel gazdagodott

Az új épület tervezői víziója feloldja a határokat a Magyar Zene Háza és a Városliget parkja között, az épületbe belépve olyan élménye támad a látogatónak, mintha továbbra is a természetben sétálna. Ezt a fajta légiességet és transzparenciát elsősorban a hatalmas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli homlokzati üvegfalak adják, pontosan 94 darab, melyek mindegyikét egyedileg gyártották le, és amelyek egyes szakaszokon elérik a közel 12 méteres magasságot is. A ház és természet harmonikus összeolvadását pedig az álmennyezetben elhelyezett többezer, stilizált növényi levelet mintázó díszítő elem is hangsúlyozza, melyek aranyló színezete folyamatosan reagál a fényviszonyok változásaira. A ház másik ikonikus jellemzője az organikus, lebegő tetőszerkezete, melyet a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formált meg a tervező. A tetőzetében szinte nincsenek szögletes elemek, csak kizárólag hullámzó formák; felületét közel 100 egyedi tervezésű fénykút töri át, amelyek közül több átvezeti a természetes fényt a belső terekbe, és ezzel különleges atmoszférát teremt.

Az épület unikális külső megjelenéséhez hasonlóan egyedi belső felépítés párosul; a Magyar Zene Háza összetett zenei-, pedagógiai- és programkínálatát az épület hármas szintfelosztása is tükrözi. A térszint alatti terek a kiállításoké, itt kapnak helyet az állandó és időszaki tárlatok, összesen mintegy 2000 négyzetméteren, illetve itt kapott helyet az egyedülálló hangdóm is. A park szintje az előadóművészeté, ahol a koncerttermek és a szabadtéri színpad nyújtanak élőzenei programokat. Az épület emeleti szintje pedig az elmélyüléshez és az oktatáshoz kínál világos, de jól tagolt tereket. Itt található a digitális archívum, amely elsősorban a magyar könnyűzene történetének számos dokumentumát tartalmazza, a multimédiás könyvtár és klub, valamint a zenepedagógiai termek.


...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...

„A Magyar Zene Háza zenetörténeti állandó kiállítása a zene egyetemes nyelvét mutatja be, a magyar dallamvilág, a hihetetlen gazdag népzenei kincsünk azonban hangsúlyosan lesz jelen, hiszen ez a mi élő zenei anyanyelvünk, s ebből kiindulva kerülhetünk közelebb a zene világához. A földalatti szinten kialakított kiállítótérben a legmodernebb technika alkalmazásával mutatjuk be, hogy a zene valójában életünk minden pillanatában, a bölcsőtől a sírig jelen van, elkísér.  Nem csak a vájt fülűeknek készül ez a Ház, családokra, csoportokra, egyéni látogatókra, zeneértőkre és érdeklődőkre is készülünk. Célunk az, hogy azt a magyar zenei tudást, műveltséget, mely híressé tett bennünket a világban, itt újra felfrissítsük, ápolni segítsük, s a lehető legszélesebb körnek megmutassuk, micsoda pluszt kap az életben az, aki a zene nyelvén is ért. A kiállítótérbe lépve a látogató úgy érzi majd, mintha egy, a zene történetéről szóló filmbe csöppent volna, amely a zenének a társadalomban, a kapcsolatokban, és a mindennapjainkban betöltött szerepéről szól. Sétára hívjuk a látogatót, végigvezetjük egy rendkívül szép történeten, és bízunk benne, hogy a végére kedvet kap, hogy elmenjen a Müpába, a Zeneakadémiára, az Operába.”

Különleges programkínálat várja a látogatókat

A Magyar Zene Háza egyik legfontosabb missziója, hogy minél több látogató számára közelebb hozza a zene világát úgy, hogy a területet ismerők mellett a szélesebb, zenére nyitott közönségnek is szóló helyet hozzon létre. Egy olyan intézmény született, amely segíti a tehetségek bemutatkozását, és egyaránt támogatja úgy a hazai, mint nemzetközi zenei együttműködéseket. A Magyar Zene Háza debütáló programkínálata ennek szellemében igen széles zenei spektrumot képvisel a klasszikus zenétől a tradicionális és globális zenéken, a dzsesszen és a popzenén át az elektronikus zenéig.


Akusztikai bravúr a ház koncerttermének különleges hangzása

Világszerte ritkaságnak számít egy olyan koncertterem, melynek üvegből vannak a falai. Látványként izgalmas és egyedi, ugyanakkor az akusztikát tekintve óriási kihívást jelent tervezőnek és kivitelezőnek egyaránt. A feladat megoldására azonban egy óriási nemzetközi tapasztalattal rendelkező japán cég vállalkozott, a Nagata Acoustics, amely a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hall, a hamburgi Elbphilharmonie, a szentpétervári Mariinszkij Színház koncertterme és a Philharmonie de Paris akusztikáját is tervezte.

A Magyar Zene Háza akusztikájának kidolgozása során a Nagata Acoustics kezdetektől fogva szorosan együttműködött a tervező Fujimotóval, és innovatív megoldásokkal közelítették meg a kihívást. A nagy, összefüggő üvegfelületek helyett valamivel kisebb és cikkcakk alakban megtört falat hoztak létre, mert így a falnak ütköző (beérkező) hang nem közvetlenül, hanem szétszóródva verődik vissza a felületről, ami homogén hangzást eredményez. A Nagata Acoustics munkatársai a koncertterem elkészültét követően egy héten át végeztek méréseket: a termet először hangosítás nélkül, majd akusztikus hangszerekkel (szóló fuvolával, vonósnégyessel, népi hangszerekkel), végül pedig hangosítással is tesztelték. A próbák során megállapították, hogy a terem bármelyik pontján hallgatva ugyanaz az a kiváló akusztikai hangminőség szólal meg.


A Magyar Zene Háza kivitelezését a Magyar Építő Zrt. és a T-Systems Magyarország végezte, a műszaki ellenőr és a lebonyolító az Óbuda-Újlak Zrt. és FŐBER Zrt. konzorcium volt, Sou Fujimoto magyar tervezőpartnere az M-Teampannon Kft.


Ajánlott Hírek
Itt található
magyar_zene_haza