newsletter fb youtube insta nav-arrow-left nav-arrow-right nav-arrow-long-right nav-arrow-long-left

NEO Kortárs Művészeti Tér

A NEO Kortárs Művészeti Tér a Városliget legújabb kiállítóhelye, amelyet az 1885-ben eredetileg Műcsarnoknak épült, s a Liget Budapest Projektnek köszönhetően megújult Millennium Házában alakították ki

A NEO Kortárs Művészeti Tér küldetése, hogy – hasonlóan a londoni Kensington Gardens parkban lévő Serpentine Galleryhez – a világ legjelentősebb kortárs képzőművészeit bemutató kiállítótere legyen Budapestnek, elhelyezkedésében, megjelenésében és funkciójában is. A Városliget Zrt. szervezeti keretei között és a Szépművészeti Múzeum szakmai mentorálásával működő NEO a Szépművészeti Múzeummal, a Műcsarnokkal és a rövidesen felépülő Új Nemzeti Galériával együtt az egyedülálló és sokszínű, parkba ágyazott képzőművészeti intézményegyüttes fontos, egyedi küldetésű eleme. 

A Millennium Házában kialakított 350 négyzetméteres kiállítótér lehetőséget ad a kortárs művek és installációk széles spektrumának a bemutatására. A NEO célja, hogy aktív szakmai együttműködést alakítson ki művészeti felsőoktatási intézményekkel is. Mindezek mellett a művészeti tér nagy hangsúlyt kíván fektetni a művészetek edukatív célú közvetítésére, ennek érdekében tárlatvezetéseket és múzeumpedagógiai foglalkozásokat is szervez, minden korosztály számára.



William Kentridge Lágyabban játszd a táncot (2015)

című videóinstallációjával nyitja meg kapuit a NEO. A dél-afrikai származású William Kentridge napjaink legismertebb kortárs művészei közé tartozik. 2009-ben a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta, animációs filmjei, installációi, rajzai sajátos nyelven érintenek társadalmi-politikai kérdéseket és traumákat, művei a világ legjelentősebb köz- és magángyűjteményeinek becses darabjai. A Lágyabban játszd a táncot című videoinstalláció, amely a Szépművészeti Múzeum nemzetközi kortárs gyűjteményének egyik kiemelkedő műve, a nagyközönségnek első alkalommal mutatkozik be Magyarországon. A mű William Kentridge összegző igényű, monumentális alkotása: a videóinstalláció embersziluettek véget nem érő vonulását ábrázolja egy sivár tájban. Az andalító zenére táncoló árnyalakok az antik reliefek motívumfűzésével, a diadalmeneteket ábrázoló fametszetek ikonográfiájával és a danse macabre hagyományával is asszociálhatók, ugyanakkor a festészet- és filozófiatörténet (Platón és idősebb Plinius) régi toposzát, a vetett árnyékot is új kontextusba helyezik. A mű címe Paul Celan költő Halálfúgájának egyik sorát idézi („lágyabban játszd a halált”), és ezáltal traumatikus tartalmakkal telítődik, a pusztulás, a száműzetés, a folytonos vándorlás, az egzisztenciális szorongás minden korszakban másképp aktuális tapasztalatát felidézve.

A mű az egész kentridge-i életmű egyik kulcsműve. A mozgásba hozott, rajzolt látványok élő alakokkal keverednek, akárcsak Kentridge más művein, a figurák a társadalom különféle rétegeiből származnak, hol valóságosak, hol álomszerűek. A panorámaszerű körmozi felfogható társadalmi körképként, sajátos helyzetképként, ugyanakkor az installáció egésze a folytonos mozgásnak és az elbizonytalanodó identitásoknak sajátos metaforájává is válik.

A művész 2011-ben már szerepelt Budapesten: I am not me, the horse is not mine (2008) című, a Szépművészeti Múzeumban bemutatott, Nyikolaj Vasziljevics Gogol Az orr című novelláját feldolgozó videóinstallációját jelentős szakmai és közönségsiker övezte.


Ajánlott Hírek
Itt található
millenium_haza