newsletter fb youtube insta nav-arrow-left nav-arrow-right nav-arrow-long-right nav-arrow-long-left

Kiállítás és konferencia Budapestről és a Városligetről

2017/11/21

Budapest Főváros Levéltára, az MTA Történettudományi Bizottságának Várostörténeti Albizottsága és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv Szerkesztőségének szervezésében megvalósult konferencia számos érdekes programot tartogatott, harmadik napját pedig teljes egészében a Városliget történetének szentelték. Köszöntő beszédében Kenyeres István, a levéltár főigazgatója elmondta, mindez annak köszönhető, hogy a konferencia szervezéséről szóló, nyílt felhívásukra számos remek, ligettel kapcsolatos témajavaslat érkezett, sokakat megmozgatott a téma. Egy kiállítást is szenteltek a parknak, A Liget egykor címmel, melyet a levéltár épületének előcsarnokában lehet megtekinteni.

A konferencia résztvevőit Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója is üdvözölte, aki megköszönte, hogy szép számmal eljöttek azok, akiket foglalkoztat a ligeti közpark egésze, az épített és a természeti környezet speciális együttállása. A cégvezető emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedekben – minden tekintetben – hullámzó minőség jellemezte a parkot, de a Liget Budapest Projekt arra törekszik, hogy az elkövetkező időszak a lehető legmagasabb minőséget képviselje, legyen szó a park intézményeiről, vagy az átfogó tájépítészeti megújítással érintett zöldfelületekről. Gyorgyevics Benedek elmondta, hogy a Városliget rehabilitációját célzó projekt és Budapest Főváros Levéltára közötti együttműködés – például a digitális tudásbázis épülése -, nemcsak a szakemberek, hanem a  szélesebb közönség számára is számos érdekességet hozhat felszínre. Az együttműködés gyakorlati hozadékaira utalva rámutatott, hogy a történeti gyökerekhez visszanyúlva szeretnék véghezvinni a liget megújítását, s nemrégiben épp a levéltárból kerültek elő azoknak a lenyűgöző, Feszl Frigyes féle pavilonoknak tervei, melyeket aztán a Városliget Zrt. fel is épített az Állatkerti körúton, a ligetbe járók nagy örömére. „Ez a pavilonkert egyfajta hírnökként mutatja meg, hogy mire is lehet számítani a Liget projekttől a jövőben, ez a szellem és minőség fogja a Városliget további sorsát is jellemezni” – tette hozzá a vezérigazgató.

A nap hátralevő részében színes előadások váltogatták egymást, szó esett többek közt a Városliget szerkezeti változásairól, a klasszikus vurstli világáról, az Ős-Budavára mulató negyedről és a szocialista ünnepi tér 1950-es évekbeli kialakításáról is.

Granasztói Péter előadásából megtudhattuk például, hogy bár korábban csak a vásári mutatványosok otthonául szolgált, az 1860-as évektől már a legnagyobb népünnepélyeket is a ligetben rendezték: felértékelődött a liget szerepe a város életében, melynek lakossága egyre nőtt. Az 1880-as évektől egyre inkább parkosították a területet, melyre mindig jellemző volt, hogy a főváros minden rendű és rangú polgárai megfordultak benne. A társadalmi csoportok városligeten belüli elkülönülésére azonban sok példát lehet találni, de mindenki megtalálta a kedvére valót: mutatványosokat, panoptikumot, bábszínházat, vagy a későbbiek nagy vívmányát, a mozit. 1902-ben a ligetben létesített Fortuna Mozgó volt Budapest első mozija.

Varga Zsuzsanna, az Ős-Budavára mulató negyed keleties építészetéről és a városban betöltött funkciójáról, Budapest nemzetközi hírnevéhez való hozzájárulásáról beszélt. Elmondta, a nagyvárosi szórakozás igazi háttere volt ez a negyed, a házakban sörcsarnokok, pezsgőpavilonok sorakoztak saját színpaddal, táncosokkal, fakírokkal, mutatványosokkal, kézművesekkel. Probléma volt azonban, hogy az épületegyüttes a török hódoltságra emlékeztette a szemlélőt, és mint ilyen, egyes vélemények szerint a lemaradásra utalt akaratlanul is, egy rossz történelmi időszakba húzta vissza a magyarokat, miközben Budapest már javában emelkedett a világvárosi rang felé.  Mindennek ellenére szerette a közönség Ős-Budavárát, hiszen megvolt az igény, hogy az emberek számára elérhető legyen a kelet, mint hozzáférhető, megtapasztalható „termék”.

Az irodalmi vonatkozásokból sem volt hiány: Csiffáry Gabriella „Szervusz, te vén lizsé…” című előadásában számos író ligethez kötődő műrészletét szedte csokorba, ezek felolvasásával és egy korabeli zenei betéttel  mutatta be a hallgatóságnak a régvolt Városliget pezsgő hangulatát.

A Városliget történetéről bővebben itt tájékozódhat:

http://liget.bparchiv.hu/

Ajánlott Hírek