Hu | En | icon-facebook icon-youtube

Kiállítás és konferencia Budapestről és a Városligetről

Város-liget-köztér-szórakozás - VI. Magyar Várostörténeti Konferencia címmel tartottak háromnapos rendezvényt a témában érintett szakértők és érdeklődők számára a Fővárosi Levéltárban, az eseményt a Városliget Zrt. is támogatta.

Budapest Főváros Levéltára, az MTA Történettudományi Bizottságának Várostörténeti Albizottsága és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv Szerkesztőségének szervezésében megvalósult konferencia számos érdekes programot tartogatott, harmadik napját pedig teljes egészében a Városliget történetének szentelték. Köszöntő beszédében Kenyeres István, a levéltár főigazgatója elmondta, mindez annak köszönhető, hogy a konferencia szervezéséről szóló, nyílt felhívásukra számos remek, ligettel kapcsolatos témajavaslat érkezett, sokakat megmozgatott a téma. Egy kiállítást is szenteltek a parknak, A Liget egykor címmel, melyet a levéltár épületének előcsarnokában lehet megtekinteni.

A konferencia résztvevőit Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója is üdvözölte, aki megköszönte, hogy szép számmal eljöttek azok, akiket foglalkoztat a ligeti közpark egésze, az épített és a természeti környezet speciális együttállása. A cégvezető emlékeztetett, hogy az elmúlt évtizedekben – minden tekintetben – hullámzó minőség jellemezte a parkot, de a Liget Budapest Projekt arra törekszik, hogy az elkövetkező időszak a lehető legmagasabb minőséget képviselje, legyen szó a park intézményeiről, vagy az átfogó tájépítészeti megújítással érintett zöldfelületekről. Gyorgyevics Benedek elmondta, hogy a Városliget rehabilitációját célzó projekt és Budapest Főváros Levéltára közötti együttműködés – például a digitális tudásbázis épülése -, nemcsak a szakemberek, hanem a  szélesebb közönség számára is számos érdekességet hozhat felszínre. Az együttműködés gyakorlati hozadékaira utalva rámutatott, hogy a történeti gyökerekhez visszanyúlva szeretnék véghezvinni a liget megújítását, s nemrégiben épp a levéltárból kerültek elő azoknak a lenyűgöző, Feszl Frigyes féle pavilonoknak tervei, melyeket aztán a Városliget Zrt. fel is épített az Állatkerti körúton, a ligetbe járók nagy örömére. „Ez a pavilonkert egyfajta hírnökként mutatja meg, hogy mire is lehet számítani a Liget projekttől a jövőben, ez a szellem és minőség fogja a Városliget további sorsát is jellemezni” – tette hozzá a vezérigazgató.

A nap hátralevő részében színes előadások váltogatták egymást, szó esett többek közt a Városliget szerkezeti változásairól, a klasszikus vurstli világáról, az Ős-Budavára mulató negyedről és a szocialista ünnepi tér 1950-es évekbeli kialakításáról is.

Granasztói Péter előadásából megtudhattuk például, hogy bár korábban csak a vásári mutatványosok otthonául szolgált, az 1860-as évektől már a legnagyobb népünnepélyeket is a ligetben rendezték: felértékelődött a liget szerepe a város életében, melynek lakossága egyre nőtt. Az 1880-as évektől egyre inkább parkosították a területet, melyre mindig jellemző volt, hogy a főváros minden rendű és rangú polgárai megfordultak benne. A társadalmi csoportok városligeten belüli elkülönülésére azonban sok példát lehet találni, de mindenki megtalálta a kedvére valót: mutatványosokat, panoptikumot, bábszínházat, vagy a későbbiek nagy vívmányát, a mozit. 1902-ben a ligetben létesített Fortuna Mozgó volt Budapest első mozija.

Varga Zsuzsanna, az Ős-Budavára mulató negyed keleties építészetéről és a városban betöltött funkciójáról, Budapest nemzetközi hírnevéhez való hozzájárulásáról beszélt. Elmondta, a nagyvárosi szórakozás igazi háttere volt ez a negyed, a házakban sörcsarnokok, pezsgőpavilonok sorakoztak saját színpaddal, táncosokkal, fakírokkal, mutatványosokkal, kézművesekkel. Probléma volt azonban, hogy az épületegyüttes a török hódoltságra emlékeztette a szemlélőt, és mint ilyen, egyes vélemények szerint a lemaradásra utalt akaratlanul is, egy rossz történelmi időszakba húzta vissza a magyarokat, miközben Budapest már javában emelkedett a világvárosi rang felé.  Mindennek ellenére szerette a közönség Ős-Budavárát, hiszen megvolt az igény, hogy az emberek számára elérhető legyen a kelet, mint hozzáférhető, megtapasztalható „termék”.

Az irodalmi vonatkozásokból sem volt hiány: Csiffáry Gabriella „Szervusz, te vén lizsé…” című előadásában számos író ligethez kötődő műrészletét szedte csokorba, ezek felolvasásával és egy korabeli zenei betéttel  mutatta be a hallgatóságnak a régvolt Városliget pezsgő hangulatát.

A Városliget történetéről bővebben itt tájékozódhat:

http://liget.bparchiv.hu/

Vissza a lap tetejére ▲