Magyar Zene Háza

Budapest egy kortárs építészeti remekművel gazdagodott

A tervező víziója feloldja a határokat a ház és a Városliget parkja között, az épületbe belépve olyan élménye támad a látogatónak, mintha továbbra is a természetben sétálna. Ezt a fajta légiességet és transzparenciát elsősorban a hatalmas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli homlokzati üvegfalak adják, pontosan 94 darab, melyek mindegyikét egyedileg gyártották le, és amelyek egyes szakaszokon elérik a közel 12 méteres magasságot is. A ház és természet harmonikus összeolvadását pedig az álmennyezetben elhelyezett többezer, stilizált növényi levelet mintázó díszítő elem is hangsúlyozza, melyek aranyló színezete folyamatosan reagál a fényviszonyok változásaira. A ház másik ikonikus jellemzője az organikus, lebegő tetőszerkezete, melyet a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formált meg a tervező. A tetőzetében szinte nincsenek szögletes elemek, csak kizárólag hullámzó formák; felületét közel 100 egyedi tervezésű fénykút töri át, amelyek közül több átvezeti a természetes fényt a belső terekbe, és ezzel különleges atmoszférát teremt.

Az épület unikális külső megjelenéséhez hasonlóan egyedi belső felépítés párosul; az intézmény összetett zenei-, pedagógiai- és programkínálatát az épület hármas szintfelosztása is tükrözi. A térszint alatti terek a kiállításoké, itt kaptak helyet az állandó és időszaki tárlatok, összesen mintegy 2000 négyzetméteren, illetve szintén itt található az egyedülálló hangdóm is. A park szintje az előadóművészeté, ahol a koncerttermek és a szabadtéri színpad nyújtanak élőzenei programokat. Az épület emeleti szintje pedig az elmélyüléshez és az oktatáshoz kínál világos, de jól tagolt tereket. Itt található a digitális archívum, amely elsősorban a magyar könnyűzene történetének számos dokumentumát tartalmazza, a multimédiás könyvtár és klub, valamint a zenepedagógiai termek.

Magyar Zene Háza állandó kiállításáról – Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben

Az intézmény állandó kiállítása, mely a legelső átfogó zenetörténeti állandó kiállítás Magyarországon, az európai, s benne kiemelten a magyar zenetörténet fordulópontjain vezeti végig a látogatókat. A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben címet viselő, mintegy 1000 négyzetméteren felépülő tárlaton a látogató, interaktív résztvevőként, egy élményekkel teli történetet járhat be, egy téralapú fejhallgató segítségével. A zenetörténeti kalandozás az ősember mágikus cselekményeitől, vagyis a zene születésének pillanatától indul, majd a magyar népzene gyökereivel folytatódik. Az első fordulópont az írott zene megjelenése, ezt követi a többszólamúság, majd az újabb fordulat, az opera műfajának megszületése. „Bekopogtathatnak” az érdeklődők a legnagyobb mesterekhez, Haydnhoz, Bachhoz, Mozarthoz, Beethovenhez, illetve virtuális terepasztalon elevenednek meg a zenetörténet szempontjából fontos, 18. századi európai városok. Kiemelten mutatja be a tárlat Erkel Ferenc és Liszt Ferenc alkotó egyéniségét, jelentőségét, és megjelenik a 20. század is, melynek zenetörténete elképzelhetetlen Bartók Béla és Kodály Zoltán nélkül. De ez a kor egyben az avantgárd zenei kísérletek, az újító törekvések ideje is, megjelenik a technológia fejlődésének hatása, a fonográftól a legmodernebb hanghordozókig és az elektromos hangszerekig, amelyek végig kísérik a mindent elsöprő populáris zenei stílusok térhódítását.

A Magyar Zene Háza időszaki kiállítása

2024 év elejéig volt láthathó az első időszaki kiállítás, a „Nekünk írták a dalt!”, mely a rendszerváltozás előtti évtizedek populáris zenéjét és társadalmi vonatkozásait dolgozta fel 8 különböző témakörön keresztül. A tárlat nemcsak a politikával átitatott korszak kiemelkedő előadóira, zenekaraira, emblematikus slágereire és legfontosabb poptörténeti eseményeire fókuszált, hanem bemutatta az azokhoz kötődő rajongói szubkultúrákat, a populáris zene elterjedésében nélkülözhetetlen médiumokat, a zenészek mozgásterét alapjaiban behatároló, erős politikai cenzúrával felügyelt intézményrendszert, a klubok, turnék és hangszerek világát, valamint a populáris zenekultúra és a társművészetek koronként változó viszonyát.

2024-ben pedig Rihanna, Björk, Whitney Houston, Janelle Monáe, Tina Turner, Cher, Marilyn Monroe, Maria Callas, Edith Piaf, Ingrid Bergman és még sok más meghatározó előadóművész személyes történetén – és eredeti fellépőruháin, jelmezein – keresztül a dívák rendkívüli erejét és kreativitását mutatja be a Zene Háza új időszaki tárlata, a Dívák & Ikonok című kiállítás.Rihanna, Björk, Whitney Houston, Janelle Monáe, Tina Turner, Cher, Marilyn Monroe, Maria Callas, Edith Piaf, Ingrid Bergman és még sok más meghatározó előadóművész személyes történetén – és eredeti fellépőruháin, jelmezein – keresztül a dívák rendkívüli erejét és kreativitását mutatja be a Zene Háza új időszaki tárlata, a Dívák & Ikonok című kiállítás.

Hangdóm

Az állandó tárlat mellett különleges audiovizuális élményt nyújt a hangdóm, melyben felfedezhetjük a bennünket körülvevő hangzó világot. Az egyszerre körülbelül 50 látogatót befogadni képes attrakció mintegy 150 négyzetméteren kapott helyet a kiállítóterek mellett. A látogatót egy kupola alakú tér öleli körül, melyre körben vetítővásznat feszítettek, ahol a látvány mellett több mint 30 hangszóróból hallhatók a minket körülvevő hangok: a természet hangjaitól a komponált zenéig sokféle hangzó effektust hallunk. A látvány és a hanghatások együtt adják az itt vetített kisfilmek – vagy inkább hang- és képfantáziák – szuggesztív élményét. A hangdóm az ismeretterjesztésen túl különböző zenei kísérletekre és művészeti projektekre is alkalmas tér.

Akusztikai bravúr a Zene Háza koncerttermének különleges hangzása

Világszerte ritkaságnak számít egy olyan koncertterem, melynek üvegből vannak a falai. Látványként izgalmas és egyedi, ugyanakkor az akusztikát tekintve óriási kihívást jelentetett tervezőnek és kivitelezőnek egyaránt. A feladat megoldására azonban egy óriási nemzetközi tapasztalattal rendelkező japán cég vállalkozott, a Nagata Acoustics, amely a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hall, a hamburgi Elbphilharmonie, a szentpétervári Mariinszkij Színház koncertterme és a Philharmonie de Paris akusztikáját is tervezte. A városligeti intézmény akusztikájának kidolgozása során a Nagata Acoustics kezdetektől fogva szorosan együttműködött a tervező Fujimotóval, és innovatív megoldásokkal közelítették meg a kihívást. A nagy, összefüggő üvegfelületek helyett valamivel kisebb és cikkcakk alakban megtört falat hoztak létre, mert így a falnak ütköző (beérkező) hang nem közvetlenül, hanem szétszóródva verődik vissza a felületről, ami homogén hangzást eredményez. A Nagata Acoustics munkatársai a koncertterem elkészültét követően egy héten át végeztek méréseket: a termet először hangosítás nélkül, majd akusztikus hangszerekkel (szóló fuvolával, vonósnégyessel, népi hangszerekkel), végül pedig hangosítással is tesztelték. A próbák során megállapították, hogy a terem bármelyik pontján hallgatva ugyanaz az a kiváló akusztikai hangminőség szólal meg.

A Magyar Zene Háza kivitelezését a Magyar Építő Zrt. és a T-Systems Magyarország végezte, a műszaki ellenőr és a lebonyolító az Óbuda-Újlak Zrt. és FŐBER Zrt. konzorcium volt, Sou Fujimoto magyar tervezőpartnere az M-Teampannon Kft.