Navigáció

Az öröklét őrei

Az első kínai császár agyagkatonái a Szépművészeti Múzeumban

A híres, kínai agyagkatonákat bemutató tárlattal jelentkezik a Szépművészeti Múzeum 2025. november 28. és 2026. május 25. között. A több mint egy évezredet átfogó kiállítás középpontjában a világ leghíresebb régészeti leleteinek egyike, a kínai terrakotta hadsereg és az első kínai császár kora áll.

A világ egyik leglátványosabb régészeti anyaga

A Szépművészeti november végén nyíló, Az öröklét őrei című kiállításán nyomon követhetjük a Csin állam több évszázados felemelkedését a Kr. e. 8. és Kr.u.3. század között, s találkozhatunk e kor fontos szertartási tárgyaival és jelképeivel. Megismerhetjük az első kínai császár korának mindennapi életét, hadserege felépítését, fegyvereit és egyedileg megmintázott katonáit. Csin Si Huang-ti nagy eltökéltséggel kutatta az öröklét titkát, aminek különösen szép tárgyai, a túlvilágra vivő lovaskocsik is bekerültek sírjába, és a budapesti kiállítás anyagába. Az első kínai császár halálával dinasztiája története ugyan véget ért, de uralkodásával lerakta a kínai császárság alapjait.

 

A rákövetkező Han-dinasztia kibontakozását, s a császári hatalom megszilárdulását mutatja be a Nyugati Han-kor egyik legnevezetesebb régészeti lelete, a Jangling mauzóleum (Kr. e. 2. század közepe) válogatott tárgyanyaga, amely a kiállítás záróegységében kap helyet. A hatodik Han uralkodó, Csing-ti császár sírjának tárgyai nemcsak a nyugati hódítások történetét és a Selyemút kereskedelmébe való bekapcsolódást tárják elénk, hanem a birodalom mindennapi működésébe (pénzek, mértékek, gazdaság) is bepillantást engednek. A kiállításon több mint százötven ókori műtárgyat − köztük az első császár terrakottahadseregéből tíz eredeti példányt − állítunk ki.

Csin Si Huang-ti és a birodalom felemelkedésének kora

Kína első császára, akit Csin Si Huang-tiként ismer a történetírás tizenhárom évesen, a Kr. e. 3. század derekán került az egymással hadakozó hét kínai királyság egyikének trónjára, hogy hódításai révén néhány évtized már múlva már egy hatalmas birodalom felett uralkodjék. Birodalma a Csin-dinasztia kora Kína egyesítését, megerősödését és felemelkedését jelentette.

 

A Kr. e. 210-ben elhunyt uralkodót városnyi méretű sírkertjében temették el, amelynek építésén 33 éven át többszázezer ember dolgozott. A sírkomplexum számos sírt foglal magába, melyek központi részébe a Kínai Birodalom kicsinyített mását is felépítették. A császársír központi része máig feltáratlan, de a sírkertben számos sírt kiástak már a kínai régészek az elmúlt 50 évben. Ezek legismertebbje a Kína első császárának sírját őrző, életnagyságú terrakotta katonákat felvonultató hadserege, melynek figuráira 1974-ben találtak rá a környéken kutat ásó földművesek.

 

Valamennyi tárgy Senhszi, a Kína egykori császári fővárosát is magában foglaló tartomány múzeumaiból érkezik. Legnagyobb részük az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeumának, a Han-kori Yangling Császársír Múzeumának és Senhszi Tartomány Régészeti Intézetének anyaga. A tárlat a Szépművészeti Múzeum szervezésében, a Senhszi Tartományi Kulturális Örökség Hivatallal és a Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeummal való együttműködés keretein belül valósult meg.

Foto credit: © SHAANXI CULTURAL HERITAGE PROMOTION CENTER

Kapcsolódó programok