newsletter fb youtube insta nav-arrow-left nav-arrow-right nav-arrow-long-right nav-arrow-long-left youtube-play

Néprajzi Múzeum

 Néprajzi Múzeum

terület: 33 000 m2

tervező: Napur Architect Kft.

kivitelező: Záév Zrt., Magyar Építő Zrt.

nyitvatartás:

Telefon: +36 30 131 5072

E-mail: info@neprajz.hu

https://neprajz.hu/


Nyitvatartás:

Hétfő: zárva

Kedd-szerda-péntek: 10:00-18:00

Csütörtök: 10:00-22:00

Szombat-vasárnap: 10:00-21:00

International Property Awards badges

neprajz.hu
Látványos kiállításokkal megnyitotta kapuit a Néprajzi Múzeum új, a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult épülete. A Ferencz Marcel (NAPUR Architect) által tervezett ház az intézmény történetének első olyan otthona, melyet néprajzi múzeumi célra alakítottak ki, ezzel a Városligetben, az egykori Felvonulási tér helyén Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai múzeumépülete jött létre, ahol a korábbi – Kossuth téri - kiállítóhelyhez képest háromszor nagyobb tér áll rendelkezésre a páratlanul gazdag gyűjtemény bemutatására. A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző, látványos új épület különlegessége a közel félmillió pixelből kialakított homlokzati díszítése, amely 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg, illetve a több mint 7.000 négyzetméteres tetőkertje, mely legmagasabb pontján gyönyörű panorámát nyújt. A nemzetközi ingatlanszakma egyik legnagyobb presztízsű megmérettetésén, a londoni International Property Awardson 2018-ban már a tervei alapján a világ legjobb középületének választották a Néprajzi Múzeumot, s egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntették.

A Városligetben való megjelenés korszakos változás a Néprajzi Múzeum számára, hiszen a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, amely eddig még nem működött olyan épületben, amit eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak volna ki. Most a múzeum a korábbi kiállítóterek többszörösével lel új, és kifejezetten a számára épített otthonra a Városligetben, ahová tulajdonképpen hazatér: a nagyközönség számára 1896-ban itt, a Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek.

Mindezen hányattatás ellenére a múzeum gyűjteménye és társadalmi – tudományos tevékenysége lendületesen erősödött, gyarapodott. A következetes gyűjtő és feldolgozó munka eredményeként mára a budapesti Néprajzi Múzeum új épülete és gyűjteményei alapján is a régió nagy néprajzi múzeumai között szerepel, s végre az értékeihez méltó helyszínen működhet.


Hazatért a Néprajzi Múzeum


A Néprajzi Múzeum új épülete a Városligeti fasor parkhoz csatlakozó végében épült meg. Ez a terület az Andrássy út megépítése előtt hagyományosan a Liget kapujaként szolgált, ám az 1950-es évek elején, a Felvonulási tér kialakításával a helyszín előbb a kommunista időszak demonstrációinak színtere lett majd - egészen a múzeum építési munkálatainak 2017-es megkezdéséig - egy több mint másfél ezer autót befogadó, részben lebetonozott, részben kockakővel burkolt felszíni parkolóként működött. Ez immáron a múlté, a parkoló helyén megépült a Néprajzi Múzeum új épülete, körülötte pedig újonnan kialakított zöldfelületek, és egy hangulatos sétány, a Városligeti Promenád várja a látogatókat, így az autók által megszállt óriási területet visszakapta a Városliget. Az autóval ideérkező ligetlátogatókat pedig a 2020-ban átadott Múzeum Mélygarázs fogadja.

...
...
...
...
...
...
...
...
...

A Néprajzi Múzeum épületéről

A Liget Budapest Projekt keretében a múzeum tervezésére meghívásos, anonim, nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amelyen olyan világhírű építészek szálltak ringbe, mint például a Pritzker-díjas Zaha Hadid és Rem Kolhaas, a Bernard Tschumi Architects és a Björke Ingels Group. A világszínvonalú mezőnyből a nemzetközi zsűri egyhangú döntésével egy magyar terv, a Ferencz Marcel vezette NAPUR Architect pályaműve lett a győztes.

A földszinten az épület két, dombszerűen emelkedő épületrészre válik szét, amelyek között az ’56-os emlékmű és a körülötte lévő hatalmas tér helyezkedik el, melyek közvetlenül kapcsolatban vannak az épület belső tereivel. A múzeum két íves szárnya a „közösségi” és „múzeumszakmai” funkciók mentén vált szét. A „közösségi” funkciók közé sorolható a rendezvényterem, a múzeumpedagógiai terek (workshop, gyermek- és ifjúsági kiállítás), a látogatóközpont, a múzeumi bolt és az étterem. A „múzeumszakmai” funkciók alapvetően a múzeum belső, tudományos-szakmai működésével függenek össze, így itt a könyvtár, az archívum, a múzeumi dolgozók irodái és a műtárgykezelés kapott helyet.

Az épület ikonikus formája mögött különleges műszaki megoldásokat is felvonultat, íves architektúráját a hidakhoz hasonlóan utófeszített szerkezet tartja. Ez a megoldás nem csak Magyarországon, de egész Európában is ritkaságnak számít középületekben.

Az épület látványos védjegye a két, egymásba fonódó domboldalt idéző, parkosított tetőkertet körülölelő üvegfüggöny, melyre egy egyedi és karakteres, közel félmillió pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszter szerkezetű fémrács-hálót feszítettek körbe. A pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsszerkezetekbe, melyekből több mint 2.000 darabot rögzítenek fel az épületre. A kis kockákból 20 magyar és 20 nemzetközi (többek között venezuelai, kongói, kameruni, mongol, kínai és melanéz) néprajzi motívum kortárs újraértelmezéseként megszülető formák álltak össze.

Ez a különleges megoldás nem csak esztétikailag egyedi és formabontó, hanem műszakilag is fontos eleme a homlokzatnak, hiszen az épület árnyékolását is biztosítja, hozzájárulva az energiatakarékos működéshez.


Hangulatos közösségi tér és találkozási pont a Néprajzi Múzeum tetőkertje

Az épület másik jellegzetessége a hatalmas, gyakorlatilag a Városliget zöld kiterjesztéseként funkcionáló tetőkertje, ahol több mint 3.000 köbméter, speciális tápanyagokkal dúsított termőtalajt terítettek el az épület domboldalain, melyekbe növényeket és fákat ültettek. Virágos és hagymás évelőkből mintegy 1.500, lombos cserjékből 7 db, örökzöldből közel 100 db, díszfűből mintegy 700 példányt ültettek el. Összességében 7.300 négyzetméternyi parkfelületet alakítottak ki az épület tetőívén, amely hangulatos közösségi térként várja a látogatókat, legmagasabb pontján pedig lenyűgöző panorámát nyújt a Városligetre és a fővárosra.

Az épület mintegy 60 százaléka a térszint alatt kap helyet, ahol a modern muzeológiai ajánlásoknak megfelelően, a természetes fénytől védett helyen alakították ki a világszínvonalú kiállítótereket. Korszakos változás, hogy a Néprajzi Múzeum korábbi Kossuth téri bemutatóhelyhez képest több mint háromszor nagyobb, összességében közel 7.000 m2-es alapterület áll rendelkezésre a múzeum szakembereinek.


...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...

A Néprajzi Múzeum kiállításairól

A múzeum első időszaki kiállítása Megérkeztünk címmel nyílik meg, és a gyűjtemény keresztmetszeteként mutat be egy különleges válogatást. A kiállítás címe a múzeum sikeres jelenére utal: hiszen a Néprajzi Múzeum 150 év után érkezett meg, érkezett haza a Városligetbe. A múzeum 1872-es megalapítása óta most foglalhatja el az első, ténylegesen számára épített épületet, s pont azon a helyszínen, a Városligetben, ahol 1896-ban a gyűjtemény először bemutatkozott a nagyközönség számára. Az új Néprajzi Múzeum első időszaki kiállításán a költözés jelképe, a zsúfolásig telt láda nyílik ki, amelyből különleges tárgyak kerülnek elő. A tárlat az elmúlt másfél évszázad múzeumi munkájának eredményeiről beszél, egyszerre mutatva be a legelső, 19. század közepi gyűjtéseket és a legújabb szerzeményeket. A kiállításba azonban nemcsak ikonikus tárgyakat válogattak be a kurátorok: az itt látható több mint száz tárgy jelentős része még sohasem került ki a raktárból, most azonban a gyűjtemény legnépszerűbb darabjaival közösen, frissen restaurálva tárják fel a Néprajzi Múzeum múltját és jelenét. Egzotikus kultúrák és a magyar paraszti világ emblematikus emlékei együtt jelennek itt meg: türelemüveg és bőrből, elefántcsontból készült afrikai tárgyak, sárközi párta, tollkorona az Amazonas vidékéről, japán szamurájkard, gazdagon hímzett cifraszűr és Amur-vidéki halbőr ruha. A nagy földrajzi távolságot és több évszázadot átfogó tárlat egyaránt érzékelteti az intézmény anyagának sokszínűségét, a kollekció felépítését, a hozzá kapcsolódó tudományos munka mélységét.

Az interaktív és látványos ZOOM egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre. A szokatlan kiállítás részletező értelmezés nélkül mutatja be a tárgycsoportokat és az egyes tárgyakat, játékos megközelítések segítségével. A nézőpont és közelítés itt fizikai, vizuális élmény. A kurátorok zoomolnak, felborítanak, feldarabolnak, kifordítanak, összekevernek. E nézőpontváltás, avagy a „zoomolás” módjait elsősorban fogalmi ellentétpárokon keresztül mutatják be, ezek rendezik össze az egyes témákat. Közel 700, a Néprajzi Múzeum sokszínűségét izgalmasan, újszerű formában bemutató tárgy mellett kiemelt szerepet kap és új összefüggésbe kerül például a legrégebbi, 1673-as székelykapu és a Néprajzi Múzeum egyik legnagyobb tárgya, az egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajó.

Sosem tapasztalt élményt nyújt az épület főlépcsője mentén mintegy 4000 műtárgyat felvonultató, nyitvatartási időben ingyenesen látogatható Kerámiatér is. A két részből álló kiállításban a kerámiatárgyak a múzeum gazdag magyar és nemzetközi gyűjteményeibe engednek betekintést. A látványtár két „féltekére” osztott tere az emberi agy működését képezi le. A bal agyfélteke értelmez és rendszerez: földrészek, fazekasközpontok és formák szerint csoportosítja a világ kerámiáit. A jobb agyfélteke a kerámiavilágokat inkább érzéki szempontból próbálja felfedezni és laza asszociációs láncba szervezni. Minden egyes kerámia egy-egy kis világ: készítője, használója, funkciója, stílusa, anyaga, díszítése, színe, hangja, űrmértéke, felirata mind rejt valami titkot arról, hogyan tapaszt össze az agyag embereket, korokat, társadalmakat, szokásokat.

Az új épület újdonsága a MÉTA – Múzeumpedagógiai tér is. A klasszikus labdajátékra utaló név egyben a Múzeum, Élmény, Tudás, Alkotás fogalmait magába sűrítő betűszó, és ez nem véletlen: a hangulatos helyiség a Néprajzi Múzeum interaktív közösségi és múzeumpedagógiai tere. A foglalkozások résztvevői mellett családokat, egyéni látogatókat is várnak itt, akik a MÉTA zugaiba bekuckózhatnak olvasgatni, filmet nézni, játszani, alkotni vagy akár csak beszélgetni.

A Néprajzi Múzeum földszintjén kapott helyet a Városliget új látogatóközpontja is, ahol a megújuló Liget valamennyi fejlesztéséről információkat kaphatnak a vendégek, és jegyeket is vásárolhatnak park intézményeinek programjaira. A központ részeként egy látványos és interaktív időutazáson is részt vehetnek a látogatók, amely Budapest Aranykora címmel a nemzet fővárosának legpezsgőbb és legsikeresebb történeti időszakát mutatja be, az 1867–1914 közötti Aranykort, amikor elődeink megteremtették Budapestet, Európa egyik legszebb és legprosperálóbb fővárosát. Az ingyenesen megtekinthető tárlat fő attrakciója a századfordulós Budapestet bemutató, 55 m2-es, több mint 6.000 épületből álló léptékarányos városmakett, melyet AR technológiával felszerelt „okostávcsővel”, tabletek segítségével is felfedezhetnek.

A látogatók kényelmét és a közösségi funkciókat szolgálják az épület különböző pontjain található csomagmegőrzők, családi szobák, vendéglátóhelyek, de az érdeklődőknek lesz lehetőségük a múzeum boltjában, az Etnoshopban is vásárolni, és könyveket böngészni a közösségi irodaként is működő Etknow-ban. A megnyitóval egy időben elindult a Néprajzi Múzeum megújult honlapján található webshop és az online jegyértékesítési és jegyelővételi rendszer. A múzeum mobilapplikációját is érdemes letölteni, amely segíti az épületben való eligazodást, tájékoztat és az audio guide használatához is elengedhetetlen.


 
Ajánlott Hírek
Itt található
neprajzi_muzeum