A Pritzker-díjas japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervei alapján épül fel az Új Nemzeti Galéria a Liget Budapest Projekt keretében, az egykori Petőfi Csarnok helyén. Az új múzeum tervezőit nemzetközi építészeti tervpályázaton választották ki. A nyertes terv szerint a japán építészek egy környezetbe illeszkedő, interaktív és emberközeli, ugyanakkor 21. századi, korszerű épületet álmodtak a Városligetbe. A japán alkotók nevéhez több kiváló múzeumi épület is fűződik: terveik alapján valósult meg például a Louvre Lensben megnyílt új múzeuma, vagy a New York-i Új Kortárs Művészeti Múzeum.
Az új budapesti intézmény a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesített modern kori kollekcióját fogadja be, azaz – visszatérve a hagyományokhoz – újra együtt mutatja majd be a magyar és nemzetközi képzőművészet remekeit, úgy, ahogy azt az ’50-es évekig a Szépművészeti Múzeum is tette és úgy, ahogy az Európa-szerte megszokott. Emellett az új galéria a magyarországi és az európai képzőművészet modernkori fejlődésének folyamatát dokumentáló legnagyobb hazai múzeum lesz, amely a 19. század elejétől a jelenkorig gyűjti, őrzi s mutatja be a magyar és az egyetemes művészettörténet kiváló alkotásait.
Az Új Nemzeti Galéria egy olyan, világviszonylatban is korszerű, a 21. századi kihívásoknak megfelelő, közel 50 ezer négyzetméteres otthont kap, amely méltó a Városligetben már több mint egy évszázada megépült intézményekhez és az egyik legfontosabb nemzeti közgyűjteményünk anyagához. Az új múzeum küldetésének tekinti, hogy ne csak őrzője legyen a rá bízott örökségnek, hanem továbbadója is, és nyitott intézményként minél többek számára hozzáférhetővé, megismerhetővé, átélhetővé tegye azt. A galéria minden eddiginél átfogóbb jövőbeli állandó tárlataival, vonzó időszaki kiállításokkal és társművészeti programokkal a 21. századi magyar és európai művészeti élet izgalmas helyszínének ígérkezik.
Az állandó kiállításokon a múzeumlátogatók számos innovatív megoldással találkozhatnak majd, amelyek a klasszikus, csupán kronológián alapuló, statikus képzőművészeti kiállításokkal ellentétben komplex élményt és a szórakozva tanulás lehetőségét kínálják. Az új épületben a bemutatni kívánt időszak állandó tárlatainak a jelenlegi kiállítóterekhez képest jóval nagyobb tér jut majd, így a jövőben számos olyan értékes mű is látható lesz, amelyek eddig raktárakban pihentek. A „nyitott múzeum” és a „mindenki múzeuma” alapelvek szerint az Új Nemzeti Galéria küldetésének tekinti, hogy kulturális örökségünk minél szélesebb látogatói kör számára legyen hozzáférhető. Az intézmény fontos feladatának tartja, hogy a tudományos feldolgozáson túl nemzeti identitásteremtő helyszínné, illetve a tanulás és az ismeretátadás kiemelt bázisává váljon. A tervek szerint ehhez az új épület nem csupán műtárgybiztonsági, műtárgyvédelmi és logisztikai szempontból nyújt majd megfelelő körülményeket, de olyan szolgáltatásokat is elérhetővé tesz a látogatók számára, amelyek a nemzetközi múzeumi világban ma már alapvetőnek számítanak, de a régi épületben nem tudtak megvalósulni. Korszerű múzeumpedagógiai terek létesülnek, a rendezvényterek és az előadóterem a hozzá kapcsolódó szekciótermekkel alkalmasak lesznek szakmai konferenciák és egyéb, a nagyközönség számára is vonzó rendezvények lebonyolítására. Az új intézmény a kiállítások bemutatásán túl arra is törekszik, hogy a látogatók számára népszerű közösségi térként működjön, s az épület maga pedig különleges térélményeivel járuljon hozzá, hogy az Új Nemzeti Galéria Budapest és egyben Európa egyik ikonikus és népszerű kulturális intézményévé váljon. A fentiek megvalósulása karnyújtásnyira került tőlünk. Támogassa Ön is az Új Nemzeti Galéria megépítését! Ha nem élünk a most adódó lehetőséggel, évszázadonként egyszer megteremtődő esély úszik el.
Az Új Nemzeti Galéria terveit a legfontosabb nemzetközi épületminősítési rendszer, a BREEAM környezettudatossági szempontból példaértékűnek minősítette, ami elenyésző környezeti terhelést jelent majd a parkra nézve. Az épület energetikai ellátása során az a cél, hogy az épület károsanyag kibocsátással és egyéb gépészeti zajjal ne terhelje a környezetét, így a tervezés során elvetették a gázkazánok és egyéb folyadékhűtős megoldásokat. A jelenlegi kiviteli tervek alapján az épület fűtési és hűtési energia ellátását távfűtéssel és távhűtéssel, valamint talajszondás hőszivattyús rendszerrel oldják meg. Továbbá a belső gépészeti „hulladék hőt” is visszanyerik egy „okos” belső hőszivattyús rendszer segítségével, mellyel csökkenteni lehet a felhasznált energiát.