Nemzetközi szakemberek a Liget projektről az Art Marketen

Nemzetközi szakemberek a Liget projektről az Art Marketen

2021/10/19 Sikerek

A kulturális nagyberuházások szinte mindenhol megosztók, de a jól kigondolt projektek aztán a társadalom és a gazdasági élet katalizátoraiként működnek - mondták el a 2021-es Art Market Budapest, Építkezés a művészet és kultúra bázisán című panelbeszélgetésének részvevői.

A közpénzből megvalósuló Liget Budapest projektet Magyarországon erős politikai "egyet nem értés" övezi, de ez New Yorkban sem ismeretlen jelenség a kulturális nagyberuházásoknál - mondta a beszélgetést vezető Szántó András New Yorkban élő író, kutató, művészeti és médiatanácsadó.

Galéria kép 0
Galéria kép 1
Galéria kép 2
Galéria kép 3
Galéria kép 4

A magyar szakember emlékeztetett arra, a Liget Budapest projektből már számos elem megvalósult, s ami hiányzik még, az a Pritzker-díjas japán építésziroda, a SANAA által tervezett Új Nemzeti Galéria, amely a Petőfi Csarnok helyén épülhet meg - tette hozzá. Serena Di Giuliano olasz építész, a SANAA tervezője felidézte, hogy az Új Nemzeti Galériára kidolgozott terveiket nemzetközi zsűri választotta ki egy nyílt pályázaton. Kiemelte, egy ilyen projektet elsősorban az tud sikeressé tenni, ha új kapcsolódási pontokat tud kialakítani a környezetével. 

 

A SANAA-t alapító Nisizava Rjúe alapelve az emberekhez közel hozni az építészetet, olyanokat is bevonzani, akiket esetleg nem érdekel a kultúra. Az Új Nemzeti Galériát ezért a Városliget kiterjesztéseként tervezték meg, hogy a majdani látogatók a parkból szinte észrevétlenül sétáljanak be a múzeumba.

 

Az amerikai David Greenbaum, az International Museum Construction Congress (IMCC), a világ legjelentősebb múzeumépítési szakmai konferenciája vezető testületének elnöke arra is kitért, hogy mitől lehet ma sikeres egy város. Hangsúlyozta, azok a települések a legvonzóbbak, amelyek gazdag kulturális élettel és élhető közterekkel rendelkeznek. 

 

Graham Bell, a Cultural Trust brit műemlékvédelmi szervezet igazgatója emlékeztetett arra, hogy a világjárvány hatására az elmúlt két évben jelentősen megváltozott a kulturális örökségről vallott gondolkodás. "Korábban azt szoktuk meg, hogy bemegyünk a múzeumba, megnézzük a műtárgyat, majd magunkban továbbgondoljuk, de ma már egyre inkább részévé akarunk válunk a történetnek" - mondta a brit szakember. 

Ajánlott hírek