Hu | En | icon-facebook icon-youtube

Részletes adatok a Városliget fakataszterében

A Városligetben több mint 7 ezer fa van, amelyek ápolása, táplálása, öntözése, a betegek szakszerű kezelése kiemelt figyelmet kap. A parkfenntartásnak ugyanakkor organikus része a fák szakmai alapon történő szükségszerű ritkítása, amelyre csak indokolt esetben, alapos, többoldalú vizsgálatot követően, a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával kerülhet sor.

Ahhoz, hogy ez a munka megalapozott lehessen, a Főkert Zrt. összeállította a Városliget fakataszterét, a valaha volt legpontosabb és legrészletesebb állapotfelmérő leltárt az itteni fákról, amely ezen a linken érhető el. A fakataszter összeállításának módszertanáról és gyakorlati hasznáról Szaller Vilmos, a Főkert faállomány szakértője beszélt.

„Minden fa fásszárú növény, de nem minden fásszárú növény fa.” – ez lehetne az egyik jelmondata a favizsgálóknak, akik a katasztert készítették, ezt az alapos nyilvántartást, mely csak a kertészeti értelemben is fának minősülő növényeket tartalmazza. És hogy mi számít fának? Az a fásszárú növény, melynek az 1 m magasságban mért átlagos törzsátmérője minimum 10 cm, illetve törzsátmérőtől függetlenül minden fává fejlődő növény, ha az államilag elismert faiskolából származik és tervezetten kertészeti technológiával ültették.

-A fakataszter igazából egy leltár, melynek elsődleges feladata az adott területen álló fák kertészeti szakmai nyilvántartása, ezzel elősegítve a fenntartási munkák technológiai tervezhetőségét, időrendi meghatározását – mondja a szakember. Hozzáteszi: tekintettel arra, hogy egy adott területen a faállomány – élő szervezetek lévén – folyamatosan változik, több ezres egyedszámnál a fakataszter pontossága nem lehet 100 %-os,– a megengedett eltérés 2-5 %.

A Városliget területét három tömbre osztották a Kós Károly sétány illetve a Dvorák sétány-Zichy Mihály út vonalában. Ezeket a tömböket a sétányok osztják további kisebb egységekre, azaz táblákra, azon belül pedig minden fa egyéni, sorszámos jelölést kapott. A fák nevét latin taxonómia alapján adták meg a nyilvántartásban. Rögzítették a fák fontosabb méreteit: a törzsátmérőt, a magasságot és a korona átmérőt, illetve a fa állapotának jellemzőit is: a gyökér, a törzs, a korona állapotát és általános egészségi állapotát.

A lajstrom megalkotásán és a kategorizáláson túl van más gyakorlati haszna is egy ilyen kataszter elkészítésének, mégpedig a fák állapotának nem teljes körű, vizuális felmérése. A kataszterben szerepelnek a fákra vonatkozó kezelési javaslatok is, melyet akkor adnak meg a szakértők, ha valamilyen egyértelmű beavatkozásra van szükség. - Amennyiben a felmérések során a kertész nem tud az azonnal felismerhető jegyek alapján ápolási javaslatot adni, tovább folytatódik a vizsgálódás. Elsőként a környezetbiztonsági favizsgálat történik meg, hogy megállapítsák, a fa mennyire jelent veszélyt a környezetére, a liget esetében annak használóira. Ezek után – indokolt esetben - jönnek a műszeres vizsgálatok is, például a fakopp 3D akusztikus tomográffal végzett vizsgálat, mellyel a fatest belső szerkezetét és általános statikai állapotát is fel lehet mérni. Így végül egy bővebb szakvélemény készül az egyedről, melyből kiderül, hogy milyen beavatkozások szükségesek a fa megmentése érdekében – részletezi a Főkert faápolási szakértője.

A faápolás célja: a fa erősítése, egészségnek védelme, biztonságának megőrzése, helyreállítása vagy javítása. Mivel lehet ezt elérni? Például metszéssel. A városban élő fáknak, különösen azoknak, amelyek forgalmas helyen állnak, egész életükben szükségük van megfelelő metszésre, melynek célja, az ápolás, a statikai és fiziológiai egyensúly megtartása illetve a koronaalakítás. – A metszésen túl elvégezzük még a bekorhadt száraz odúk kitisztítását, lekezelését és hálóval történő lezárását. A nedves odúknál ezen túlmenően arról is gondoskodni kell, hogy a pangó víz kivezetését is megoldjuk. A veszélyes mértékben megnyílt, mélyen bekorhadt odúk falának stabil rögzítéséről és hálóval történő lezárásáról is gondoskodnak a faápolók. – mondja Szaller Vilmos a gyakorlati feladatokra utalva.

A fakatasztert természetesen folyamatosan használják és pontosítják a Liget Budapest Projektben, a városligeti faállománnyal dolgozó szakemberek. További információkat és érdekességeket is megtudhatnak a FŐKERT Nonprofit Zrt. szakértőjének előadásából, mely a múlt ősszel hangzott el a Liget Park Fórum vonatkozó eseményén. 

Dendrológiai és történeti érdekességek
A Városligetben megtalálható fafajok „értékét” is meghatározták a kertészeti felhasználás tekintetében. A fajok besorolását a vonatkozó szakkönyvek valamint a favédelmi törvények alapján végezték el, ezáltal értékes, közepesen értékes és kevésbé értékes (vagy invazív) fafajokat különböztetnek meg. Természetesen egyéb szempontok szerint is osztályozzák a fákat, vannak például a történelmi értéket képviselő faegyedek, amelyek kora meghaladj a 100 évet, vagy kertépítészeti hivatkozások találhatóak a távoli múltjukra. Dendrológiai szempontból kiemelt terület a Ligetben a Vakok kertje, a Kis botanikus kert vagy a Széchenyi sziget és környéke. Történelmi szempontból pedig a parkban több helyütt is megtalálható, 150 cm-nél vastagabb törzsátmérőjű platánok vagy a tó melletti idős mocsári ciprusok is kiemelten fontosak.

 

 

Vissza a lap tetejére ▲