Elkészült a Magyar Zene Háza látványos épülete

Elkészült a Magyar Zene Háza látványos épülete

2021/12/16

Elkészült a Magyar Zene Háza látványos épülete, mely 2022 január végén izgalmas kiállítással és zenei programokkal nyitja meg kapuit a közönség előtt - jelentette be Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. A japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett ház egy ikonikus kortárs építészeti remekmű: organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezetével és hatalmas üvegfalaival összetéveszthetetlen látványt nyújt, nem véletlen, hogy világszerte 2021 legjobban várt új épületei között tartja számon a nemzetközi szakma.

Sou Fujimoto tervét nyílt pályázaton 2014-ben választották ki 168 pályamű közül. A megvalósulást az eredményhirdetés óta világszerte komoly figyelem övezi: a CNN és a World Architecture Community (WAC) is 2021 egyik legjobban várt új épületének nyilvánította. A házat már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése. 2020-ban pedig a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg: az amerikai Music Cities Awards kiírásában, a legjobb zenei tematikájú ingatlanfejlesztésnek járó kitüntetését.

 

 

Hármas osztatú ház – egyedülálló zenei beavató intézmény

 

Az épület tervezői víziója feloldja a határokat a Magyar Zene Háza és a Városliget parkja között, az épületbe belépve olyan élménye támad a látogatónak, mintha továbbra is a természetben sétálna. Ezt a fajta légiességet és transzparenciát elsősorban a hatalmas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli homlokzati üvegfalak adják, pontosan 94 darab, melyek mindegyikét egyedileg gyártották le, és amelyek egyes szakaszokon elérik a közel 12 méteres magasságot is. A ház és természet harmonikus összeolvadását pedig az álmennyezetben elhelyezett többezer, stilizált növényi levelet mintázó díszítő elem is hangsúlyozza, melyek aranyló színezete folyamatosan reagál a fényviszonyok változásaira. A ház másik ikonikus jellemzője az organikus, lebegő tetőszerkezete, melyet a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formált meg a tervező. A tetőzetében szinte nincsenek szögletes elemek, csak kizárólag hullámzó formák; felületét közel 100 egyedi tervezésű fénykút töri át, amelyek közül több átvezeti a természetes fényt a belső terekbe, és ezzel különleges atmoszférát teremt.

 

A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épült fel.  A 2018 óta tartó, s most lezárult kivitelezésnek köszönhetően a magyar főváros egy, a világelithez tartozó, nemzetközi sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett, ikonikus kortárs épülettel lett gazdagabb, a Városliget pedig megújítva visszakapott egy itt korábban évtizedekig elzárt, rendkívül elhanyagolt állapotú 7.000 négyzetméternyi zöldfelületet 

- mondat el Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.

Az épület unikális külső megjelenéséhez hasonlóan egyedi belső felépítés párosul; a Magyar Zene Háza összetett zenei-, pedagógiai- és programkínálatát az épület hármas szintfelosztása is tükrözi. A térszint alatti terek a kiállításokéi, itt kapnak helyet az állandó és időszaki tárlatok, összesen mintegy 2000 négyzetméteren, illetve itt kapott helyet az egyedülálló hangdóm is. A park szintje az előadóművészeté, ahol koncerttermeiben és a szabadtéri színpadán nyújt élőzenei programokat, valamint kikapcsolódási lehetőséget a tó melletti kerthelyiségben. Az épület emeleti szintje pedig az elmélyüléshez és az oktatáshoz kínál világos, de jól tagolt tereket. Itt található a digitális archívum, amely elsősorban a magyar könnyűzene történetének számos dokumentumát tartalmazza, a multimédiás könyvtár és klub, valamint a zenepedagógiai termek.

 

 

Galéria kép 0
Galéria kép 1
Galéria kép 2
Galéria kép 3
Galéria kép 4
Galéria kép 5
Galéria kép 6
Galéria kép 7
Galéria kép 8
Galéria kép 9
Galéria kép 10
Galéria kép 11
Galéria kép 12
Galéria kép 13
Galéria kép 14
Galéria kép 15
Galéria kép 16
Galéria kép 17
Galéria kép 18
Galéria kép 19
Galéria kép 20
Galéria kép 21
Galéria kép 22
Galéria kép 23
Galéria kép 24
Galéria kép 25
Galéria kép 26
Galéria kép 27
Galéria kép 28
Galéria kép 29
Galéria kép 30
Galéria kép 31
Galéria kép 32
Galéria kép 33
Galéria kép 34
Galéria kép 35
Galéria kép 36

A Magyar Zene Háza műszaki rendszereinek tervezése és kivitelezése során kiemelt figyelmet fordítottunk a fenntartható és klímabarát megoldások alkalmazására: energiaellátását nagyobb részben megújuló energiaforrásokból fedezik, ennek biztosítására 120 talajszondát helyeztek el 100 méter mélyen a föld alá, amelyek a geotermikus energiát szolgáltatják. További rendkívül innovatív megoldás, hogy az épület hűtését távhűtés biztosítja, amelyet a közeli Műjégpálya energiakapacitása biztosít

- hangsúlyozta Gyorgyevics Benedek a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Javában zajlik a kiállítás építése

 

A zenetörténeti kalandozás az ősember mágikus cselekményeitől, vagyis a zene születésének pillanatától indul, majd a magyar népzene gyökereivel folytatódik. Az első fordulópont az írott zene megjelenése, ezt követi a többszólamúság, majd az újabb fordulat, az opera műfajának megszületése. „Bekopogtathatnak” az érdeklődők a legnagyobb mesterekhez, Haydnhoz, Bachhoz, Mozarthoz, Beethovenhez, illetve virtuális terepasztalon elevenednek meg a zenetörténet szempontjából fontos, 18. századi európai városok. Kiemelten mutatja be a tárlat Erkel Ferenc és Liszt Ferenc alkotó egyéniségét, jelentőségét, és megjelenik a 20. század is, melynek zenetörténete elképzelhetetlen Bartók Béla és Kodály Zoltán nélkül. De ez a kor egyben az avantgárd zenei kísérletek, az újító törekvések ideje is, megjelenik a technológia fejlődésének hatása, a fonográftól a legmodernebb hanghordozókig és az elektromos hangszerekig, amelyek végig kísérik a mindent elsöprő populáris zenei stílusok térhódítását. A tárlat végére pedig eljutunk saját korunkig, ahol egyfajta zenei felhő vesz körül bennünket, karnyújtásnyira.

 

A kiállítást interaktív módon, téralapú fejhallgatók segítségével járhatják végig a látogatók. Az audiovizuális élményekhez egy úgynevezett kreatív hangtér is társul, ahol nem hagyományos hangszereket próbálhatnak ki, hanem például hanggolyópályát, ritmushajtányt és egy robotzenekart rejtő orgonát is, így azok is zenélhetnek, akiknek nincs hangszeres tapasztalatuk. Különleges kalandra, izgalmas felfedezésekre számíthat tehát mindenki, aki leereszkedik a Zene Háza varázslatos mélységeibe, a kiállítások földalatti szintjére.

 

Az állandó tárlat mellett különleges élményt nyújt majd az úgynevezett hangdóm, melyben felfedezhetjük a bennünket körülvevő hangzó világot. Az egyszerre körülbelül 50 látogatót befogadni képes attrakció mintegy 150 négyzetméteren kapott helyet a kiállítóterek mellett. A látogatót egy kupola alakú tér öleli körül, melyre körben vetítővásznat feszítettek, ahol a látvány mellett több mint 30 hangszóróból hallhatók a minket körülvevő hangok: a természet hangjaitól a komponált zenéig sokféle hangzó effektust hallunk. A látvány és a hanghatások együtt adják majd az itt vetített kisfilmek – vagy inkább hang- és képfantáziák – szuggesztív élményét. A hangdóm az ismeretterjesztésen túl különböző zenei kísérletekre és művészeti projektekre is alkalmas tér lesz.

 

A Magyar Zene Háza kivitelezését a Magyar Építő Zrt. és a T-Systems Magyarország végezte, a műszaki ellenőr és a lebonyolító az Óbuda-Újlak Zrt. és FŐBER Zrt. konzorcium volt, Sou Fujimoto magyar tervezőpartnere az M-Teampannon Kft.