Városi Oázis nyílt az állatkerti Biodómban

Zöld varázslat

A Városi Oázis fő karakterét a dús növényzet adja: az egyhektárnyi látogatható terület közel harmadát növényzet borítja. Az épület kivitelezése során kialakított 150 ültetővályúba a növények betelepítéséhez 1740 m3 speciális termőközeget hordtak be.

A betelepített növények több különböző forrásból származnak. Egy részüket ajándékba kapta az Állatkert magánszemélyektől: ezek nagyrészt sokáig szeretettel gondozott, de a lakást, lépcsőfordulót kinőtt növények, más részüket újonnan vásárolta az intézmény: a növénybeszerzésre 11,5 millió forintot költöttek. A Biodómba betelepített növények jelentős részét azonban az Állatkert kertészei maguk szaporították és nevelték az elmúlt öt évben, tudatosan készülve a Biodóm növényesítésére. Az Állatkert háttérkertészetéből a Biodómba betelepített, saját nevelésű növények értéke megközelíti az 50 millió forintot. A növények telepítése egyébként még 2021-ben kezdődött a filmiparból „nyugdíjba vonult” pálmákkal. A Biodómban látható, tekintélyes méretű datolyapálmákat ugyanis eredetileg a Marvel Studios díszletként használta.

A hulmánoktól a kéregpatkányokig

A bemutatott állatfajok közül az egyik legérdekesebb a hulmán. Ez az India és Banglades területén honos faj a természetben ritkulóban van, ezért az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) tenyész programot tart fenn a faj természetvédelmi célú állatkerti szaporítására, melyben a Budapesti Állatkert és részt vesz. A látogatók utoljára 74 éve láthattak hulmánokat náluk.

Különlegesség a kritikusan veszélyeztetett bali seregély, amely a természetben kizárólag az Indonéziához tartozó Bali szigetén, egy nemzeti parkban él. Vadonbeli állományát 50 egyednél kevesebbre becsülik, így a faj állatkerti szaporítása különösen fontos. Emiatt természetesen ennél a fajnál is életre hívtak egy európai állatkerti tenyész programot.

A díszes pávafácán a Fülöp-szigetekhez tartozó Palawanon őshonos, természetes élőhelyén ritkulóban van, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a faj természetvédelmi helyzetét sebezhetőnek minősíti.

A luzoni kéregpatkány szintén a Fülöp-szigeteken honos. A rágcsálók rendjébe, azon belül az egérfélék családjába tartozik. 2-3 kilogrammos súlyával valójában ennek a családnak az egyik legnagyobbra növő képviselője. Jellegzetes bundája és színezete miatt némileg egy óriáspandát imitáló plüssjátéknak néz ki.

A fentieken túl több más érdekes állatfajt is láthat a közönség a Városi Oázisban, például a veszélyeztetett szakisima-szigeti fűgyíkot, a természetvédelmi státusza szerint sebezhető besorolású, csak Madagaszkáron honos Henkel-laposfarkúgekkót, vagy a világ harmadik legnagyobb termetű szárazföldi teknősének számító sarkantyús teknősöket.

Dínók és A természet rejtett színei a Biodómban

A sokféle élő állat és növény mellett őslényeket is láthat a közönség a Biodómban. A bemutatott őshüllők közül a legnagyobb a Brachiosaurus életnagyságú rekonstrukciója: 25 méter hosszú és csaknem 12 méter magas. Természetesen nem hiányoznak az olyan ismert és népszerű őslények sem, mint a ragadozó Tyrannosaurus, a lemeztaréjos Stegosaurus vagy éppen a hátán jellegzetes taréjt viselő Spinosaurus. Különösen impozáns a Quetzalcoatlus rekonstukciója: a repülő őshüllők óriásának a szárnyfesztávolsága 12 méter körül lehetett, de meg lehet nézni a Hungarosaurus rekonstrukcióját is: ennek a dinoszaurusznak a maradványait a Bakonyban, Iharkút mellett találták magyar őslénykutatók.

A Biodóm egyik folyósóján a Láthatatlan valóságunk című fotókiállítást is bemutatják. Az emberi szem csak a fény egy meghatározott tartományát érzékeli, az állatvilág egyes képviselői azonban az ibolyántúli fény érzékelésére is képesek. A tárlat Berentés Ágnes geológus, geográfus és barlangi fotós különleges, ibolyántúli (UV) megvilágítás mellett készített felvételeit vonultatja fel interaktív érintőképernyőkön.