Elérte legmagasabb pontját az új Néprajzi Múzeum díjnyertes épülete, a Liget Budapest Projekt keretében épülő intézmény kivitelezése jó ütemben halad a korábbi parkoló helyén, az 56-osok terén. Már látható az épület majdan két domboldalt képező íves szerkezete, míg a – kiállítótereknek is helyet adó - térszín alatti szinteken már a szakipari munkákat végzik. A Néprajzi Múzeum több mint százéves története során először költözhet a gyűjtemény saját igényei szerint kialakított otthonba, amelyben a régi, Kossuth téri épülethez képest több mint háromszor nagyobb kiállítótér áll majd rendelkezésre a páratlanul gazdag gyűjtemény bemutatására. A magyar Napur építésziroda terve a nemzetközi zsűri egyhangú döntése alapján olyan világhírű tervezők pályamunkáit utasította maguk mögé, mint Zaha Hadid, Reem Kolhaas, Bernard Tschumi vagy a Björke Ingels Group. A már építés alatt álló új Néprajzi Múzeum 2018-ban a „Világ legjobb középülete” díjat nyerte el a rangos nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson, ahol megkapta a „World’s Best Architecture” különdíjat is. A Néprajzi Múzeum épülete már ősszel szerkezetkész állapotba kerül, és 2022 elején pedig birtokba vehetik a látogatók.
Az új Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye lesz, mely a Városligeti fasornak a parkhoz csatlakozó végében épül meg. Ez a terület az Andrássy út megépítése előtt hagyományosan a Liget kapujaként szolgált, s a múzeum elkészültével ismét a park egyik fontos bejárata lesz. A múzeum munkálatainak 2017-es kezdetéig itt rendkívül méltatlan és környezetkárosító módon egy több mint ezer autót befogadó, részben lebetonozott, részben kockakővel burkolt parkoló állt, mely immáron a múlté, az elkészült intézményt megújult zöldfelület és egy hangulatos promenád fogja körülölelni.
Az Európa legnagyobb léptékű kulturális tematikájú városfejlesztésének, a Liget Budapest Projektnek részeként épülő Néprajzi Múzeum kivitelezése az előzetes tervek szerint halad, s szeptemberben fontos mérföldkőhöz érkezett az építkezés: elérte legmagasabb pontját és év végéig szerkezetkész állapotba kerül. Azonban nem csak a felszínen haladnak jó ütemben a munkálatok, az épület mintegy 60 százaléka térszín alatt kap helyet, ahol már a szakipari munkák zajlanak, melynek során elkészülnek a gépészeti és elektromos alapszerelések.
„A Városliget átfogó megújításának köszönhetően a projekt egyidejűleg bővíti és rehabilitálja a park zöldfelületét és újítja meg - 21. századi színvonalon - a Liget kulturális intézményrendszerét. Különösen büszkék lehetünk rá, hogy a Liget projekt keretében felépülő Néprajzi Múzeumot és a Magyar Zene Házát is fontos nemzetközi szakmai elismeréssekkel díjazták már” – mondta Baán László, a projekt miniszteri biztosa.
Az épületről
„A Liget Budapest Projekt keretében a múzeum tervezésére meghívásos, nemzetközi tervpályázatot hirdettek, amelyen olyan világhírű építészek szálltak ringbe, mint a Pritzker-díjas Zaha Hadid és Rem Kolhaas, a Bernard Tschumi Architects és a Björke Ingels Group. A világszínvonalú mezőnyből a nemzetközi zsűri egyhangú döntésével egy magyar terv, a NAPUR Architect pályaműve lett a győztes, amely egy rendkívül egyedien megfogalmazott, különleges kapuként vonzza majd a látogatókat a Ligetbe.” – mutatta be az épületet Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.
A földszinten az épület két, dombszerűen emelkedő épületrészre válik szét, amelyek között az ’56-os emlékmű és a körülötte lévő hatalmas tér helyezkedik el, melyek közvetlenül kapcsolatban vannak az épület belső tereivel. A múzeum két íves szárnya a „közösségi” és „múzeumszakmai” funkciók mentén vált szét. A „közösségi” funkciók közé sorolható a rendezvényterem, a múzeumpedagógiai terek (workshop, gyermek- és ifjúsági kiállítás), a látogatóközpont, a múzeumi bolt és az étterem. A „múzeumszakmai” funkciók alapvetően a múzeum belső, tudományos-szakmai működésével függenek össze, így itt a könyvtár, az archívum, az irodák és a műtárgykezelés kap helyet. A tetőt borító, szabadon bejárható, parkosított zöldfelület közösségi térként várja a Városliget látogatóit, izgalmas panorámát nyújtva a parkra. A térszín alatti szinten kapnak helyet a világszínvonalú kiállítóterek, ahol a Kossuth téri bemutatóhelyhez képest több mint háromszor nagyobb, összességében közel 7000 m2-es alapterület áll majd rendelkezésre a kiállítások megrendezésére.
Az épület ikonikus formája mögött különleges műszaki megoldásokat is felvonultat, íves architektúráját a hidakhoz hasonlóan utófeszített szerkezet tartja. Ez a megoldás nem csak Magyarországon, de egész Európában is ritkaságnak számít középületekben. Továbbá látványos védjegye lesz az épületnek az az ugyancsak egyedinek számító fényrács, melyen alumínium hálóba helyezett „pixelekből” kirakott motívumok lesznek láthatóak a homlokzaton, amelyeket a gyűjtemény műtárgyai ihlettek.
A gyűjteményről
A Néprajzi Múzeum mindeközben Magyarország egyik legnagyobb volumenű műtárgyköltöztetését végzi, és a múzeum szakemberei évek óta dolgoznak az új állandó kiállítások tervezésén. A Városligetben való megjelenés korszakos változás lesz, hiszen a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, amely eddig még nem működött olyan épületben, amit eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak volna ki. Most azonban először, a korábbi kiállítóterek többszörösén új állandó tárlattal, ifjúsági kiállítással és impozáns kerámiatérrel várja majd látogatóit az intézmény a Városligetben, ahová a múzeum tulajdonképpen hazatér, hiszen a nagyközönség számára 1896-ban itt, a millenniumi kiállítás néprajzi falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek. .
„Európa egyik legkorábbi, 1872-ben alapított etnográfiai intézményeként a Néprajzi Múzeum 1973-óta működött a korábbi Igazságügyi Palota épületében. A nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű gyűjtemény most első alkalommal költözhet számára tervezett, minden szakmai és látogatói igényt kielégítő épületbe, ahol az eddig kevésbé ismert gyűjteményi részeket is megismerheti a közönség” – mondta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.
A Néprajzi Múzeum 2022 tavaszára elkészülő új, nagy állandó kiállítása az intézmény 150 éves, gazdag, sokrétű gyűjteményére épül. A kiállítás moduláris szerkezetű, kilenc részből áll, amelyben az egyes témák önálló egységeket alkotnak, ugyanakkor egymáshoz is sok szálon kapcsolódnak. A mintegy 3 000 tárgyat felvonultató gyűjteményi kiállítás értelmező módon együtt mutatja be a Néprajzi Múzeum kiemelkedően gazdag magyar és nemzetközi anyagának legjavát, s ami a legfontosabb: lebilincselő és látványos történeteket mesél majd tárgyak és emberek, helyek és életvilágok, kutatók és terepek, gyűjtők és múzeum kapcsolatáról.
Akárcsak a nagy állandó kiállítás, szintén az épület kiállítószintjén, a térszint alatt kap majd helyet a múzeum impozáns látványraktára, a Kerámiatér. Több szempontból is ez lesz a megújult Néprajzi Múzeum kapuja: egy nyitott gyűjtemény-tér, amely bepillantást enged a fantasztikus gyűjtemények mennyiségi dimenzióiba, és felvillant számos olyan társadalmi témát, amelyet múzeumi tárgyakon keresztül talán más megvilágításban szemlélhet a látogató.
A Néprajzi Múzeum új épületének első emeletén kap majd helyet a Gyermek- és ifjúsági állandó kiállítás. Témáját tekintve a világban létező és a világot működtető emberek, valamint a dolgok és tárgyak hétköznapjairól fog szólni. A tárlat kiváló elfoglaltságot kínálhat majd családoknak, gyerek csoportoknak, kamaszoknak, szülőknek és kisbabáiknak: a játék, a tanulás, az eszmecsere, a közös gondolkodás, kikapcsolódás és bekapcsolódás helye lesz egyszerre.
A munkálatok nagyságrendjét jelzi, hogy az új kiállítások előkészítésén immár évek óta dolgozik a múzeum teljes, több mint százfős szakmai csapata: muzeológusok, restaurátorok, gyűjteménykezelők, múzeumpedagógusok és kommunikációs szakemberek.