A Városliget kapujaként működő Hősök tere, Budapest egyik legikonikusabb és leglátogatottabb köztere. Az Andrássy út végén emelkedő Millenniumi Emlékmű központi szerepet tölt be: 36 méteres oszlopát Gábriel arkangyal koronázza, kezében a Szent Koronával és kettőskereszttel – egy olyan emblematikus szimbólum, mely a magyar államiság ezeréves történetét idézi fel. Az oszlop tövében hét lovas bronzszobor állít emléket az Árpád vezette törzseknek, miközben a két íves oszlopsorban Szent Istvántól Kossuth Lajosig a nemzet legnevesebb alakjait köszönthetjük.
A tér nem pusztán esztétikai élmény – tükre az ország történelmi sorsfordulóinak. 1989-ben itt temették újra Imre Nagy miniszterelnököt, amikor 250 000 ember gyűlt össze az újkori magyar politikai fordulópont emlékére. A díszkőként álló Hősök emlékköve sem ismeretlen idegen a magyar történelmi tudatban: bár nem sírhely, az első világháborús hősök előtt tiszteleg, és akár állami ceremóniák alkalmával is körbezárják. A tér alatt eredményesen dolgozó artézi kútból Árpádék korától kezdve áll kapcsolat a Városligeti fürdőkkel, a kapuzat mögötti metró pedig az első kontinensünket átszelő földalatti rendszer tagja – így a régi dicsőség és a modern közlekedés finom elegye tárul fel.
A kulturális gazdagságot még tovább fokozza, hogy Hősök tere két oldalán áll a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok, amelyek kiállítótereiben kontinensek műalkotásai tárulnak fel – igazi ínyencség azoknak, akik a Liget Budapest világában otthonosan mozognak. A tér egész évben pezseg: turisták, helybéliek, fotósok, sakkozók váltják egymást a márványlapokon, esténként pedig különleges fényekkel jelenítik meg a kulturális mélységet – valóban a „kapu, ahol a múlt összefut a jelennel.”