A Liget Budapest Projekt jelenleg Európa legnagyobb kulturális tartalmú városfejlesztési projektje, melynek köszönhetően a Millennium óta nem látott léptékű kulturális és tájépítészeti beruházásokkal gazdagodott az ország, melyek közül többen mára hazánk új nevezetességeivé váltak. A projekt első 10 éve során elkészült fejlesztéseknek köszönhetően a Városliget ismét régi fényében ragyog, Budapest elsőszámú családi élményparkjává vált, a legkisebbektől a legidősebbekig, a kultúrakedvelőktől a természetbarátokig minden idelátogatónak a korábbiaknál sokkal többet és jobbat nyújtva. Visszaigazolja mindezt, hogy az eddig átadott elemek elképesztő népszerűségnek örvendenek, a Liget Budapest első évtizedének, azaz a 2023-as év végére már túllépte a hét és félmillió főt.
A Városliget a magyar főváros legnépszerűbb parkja, ahol nemcsak maga a zöldfelület, hanem a parkban megépült, Európában is egyedülállóan gazdag kulturális és szórakoztató intézményhálózat is nagy vonzerőt jelent az idelátogatók számára. Itt található a 1866-ban megnyílt Állatkert, a 19-. és 20. század fordulóján környékén épült Műcsarnok, az ország legnagyobb művészeti közgyűjteménye, a Szépművészeti Múzeum, a Vajdahunyad vára (benne a Mezőgazdasági Múzeum), de ide épült az 1800-as évek utolsó harmadában Európa ma legrégebbi és legnagyobb felületű szabadtéri jégpályája, a Városligeti Műjégpályája valamint 1913-ban Budapest legnagyobb fürdőkomplexuma, a Széchenyi Fürdő is. Ezek mellett a szintén a 19. század vége óta itt működő Fővárosi Nagycirkusz és az 1885-ben Műcsarnoknak épült, ma Millennium Háza néven működő létesítmény is gazdagítja a park intézményhálózatát. Ezeknek köszönhetően a park évi mintegy 5 millió látogatójának több mint a fele az itt található intézmények miatt jön a Városligetbe. Ilyen gazdag, magába a parkba, s nem pedig köréje épített, több mint száz évre visszanyúló intézményhálózattal kevés közpark rendelkezik a világon: talán az amerikai St. Louis-ban található Forest Park a leginkább hasonló profilú, ahol történeti és művészeti múzeumok mellett egy állatkert és egy Science Center is épült a parkban. A Városliget fénykora a 19. század második felére és II. Világháború előtti időkre tehető, a 20. század második felében azonban fokozatosan vesztett vonzerejéből, és évtizedeken át méltatlanul elhanyagolt része volt a városnak. Gondozatlan növényzete és az ott lévő épületek is megújulásra szorultak, a parkban több rozsdazóna alakult ki, régi, romos, használaton kívüli épületek csúfították a parkot.
A 2013-ben életre hívott Liget Budapest projekt nem borítja fel a park szerves fejlődése során kialakult egyensúlyt: a megújítását követően is 7 százalék alatt marad a Városliget beépítettségi mutatója, a zöldfelületek aránya pedig növekedni fog: ezt a fejlesztés keretét adó jogszabályok is garantálják. A park zöldfelülete az eddigiekhez képest - számos eddigi út és parkolófelület megszüntetésének és visszazöldítésének köszönhetően - jelentősen, több tizezer négyzetméterrel nő: így lesz egyidejűleg több zöld és több kultúra a Városligetben. A parkban megvalósuló új épületek tervezőit nemzetközi építészeti tervpályázaton választották ki. Ezt megelőzően - úgy a kommunizmus négy évtizede alatt, mint az annak bukását követő két és fél évtizedben - nemzetközi építészeti tervpályázat kiírására nem került sor Magyarországon.
Liget Budapest Projekt
Magyar Zene Háza eddig elnyert hazai és nemzetközi elismerései
Néprajzi Múzeum
Szépművészeti Múzeum
Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ
Millennium Háza
Komáromi Csillagerőd
Múzeum Mélygarázs
Városligeti Nagyjátszótér