"Mikor az előtető alatt sétáltam, olyan érzésem volt, mintha lebegne, rajta keresztül pedig lenyűgöző aranyfényt kapott a ház" - számolt be élményeiről Fudzsimoto Szu, hozzátéve: fő célja az volt, hogy egyfajta egyvelegét hozza létre a természetnek és az építészetnek. "Természetesen az átadás óta sok képet és videót láttam az épületről, de egészen más személyesen megtapasztalni, hogyan olvad bele a ház a természetbe, a park szövetébe".

Másik fontos célkitűzése az volt, hogy a ház invitáló legyen, látogatásra ösztönözzön. Mint elárulta, a Magyar Zene Háza az első kulturális intézmény, amelyet Japánon kívül tervezett. Az MZH nagyon jól képviseli azt a szemléletet, amely az épített és a természeti környezet közötti határok feloldását célozza. Ez egy olyan projekt, amely megmutathatja az építészet jövőjét is.

Fudzsimoto Szu felhívta a figyelmet a tetőszerkezet alját díszítő, stilizált aranylevelekre, amelyekhez az inspirációt a Zeneakadémia épülete jelentette, annak belső tereiben ugyanis éppen az arany szín dominál. Ráadásul az MZH körül folyamatosan változik a természet, amelynek színeihez kiválóan illik az arany, még a téli szürkeséget is áttöri - jegyezte meg. Az épületet úgy gondolta ki, hogy az a Városliget folytatása legyen az építészet eszközeivel. Ezért is fontos elem például a tó felőli oldalon létrejött amfiteátrum, amely szabadtéri koncerteknek, rendezvényeknek ad otthont, zöld környezetben.

Miután megtekintette az állandó zenetörténeti kiállítást, a Hangdómot, a könyvtárat, a koncerttermet és a pedagógiai tereket is, Fudzsimoto Szu elégedettségét fejezte ki a házat megtöltő tartalommal, azaz a programkínálattal kapcsolatban is. Mint elmondta, az MZH-t úgy tervezte, hogy a koncertek, a kiállítások és a zenepedagógia külön szinteken hasonló hangsúlyt kapjanak, tapasztalatai szerint pedig az épület minden részét folyamatosan kihasználják, még az előteret is folyamatosan megtöltik a látogatók.

A japán tervező örömmel ismerte meg az MZH tágabb környezetét is a Városligetben. "A park már akkor is gyönyörű volt, amikor először Budapesten jártam, de a szélén akkor még egy óriási, lebetonozott parkoló állt, a MZH helyén pedig lepusztult épületek. Azóta maga a park is sokkal vonzóbb lett az új játszóterekkel, sétányokkal és egyéb fejlesztésekkel" - közölte.

Fudzsimoto Szu hozzátette, tisztában van azzal, hogy a Liget Budapest projekt még nem zárult le, nem messze a Magyar Zene Házától a szintén japán SANAA tervei szerint épülhet fel az Új Nemzeti Galéria. "A SANAA-t vezető Szedzsima Kazujo és Nisizawa Rjúe egyaránt a barátaim, akik fantasztikus tervet készítettek ide, szintén nagy figyelemmel a természetre" - mondta el.