Kedves Látogatóink! Az előrejelzések szerint a Városligetben a nap folyamán és a holnapi napon is erősödő, időnként viharos erejű széllökésekre lehet számítani, legyetek óvatosak!
Hallottál már MS Mesterről? Nem? Pedig ő a magyar középkori művészet egyik legnagyobb, mégis legtitokzatosabb festőcsillaga! Most végre itt a lehetőség, hogy közelebbről is megismerd őt és lenyűgöző korát a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású kiállításán, ami a Bartók Tavasz Művészeti Hetek keretében nyílt meg. Készülj egy igazi időutazásra a 15-16. század fordulójára, ahol rejtélyek, csodás műalkotások és egy izgalmas nyomozás vár rád!
Képzeld el: adott egy zseniális művész a késő középkorból, akinek a képei egyszerűen lenyűgözőek, tele élettel, drámával és finom részletekkel. Olyan tehetség, aki simán ott van a korszak nagyjai között. De ki volt ő? A neve helyett csak két titokzatos betűt ismerünk: M S. Na de ki lehetett ez a rejtélyes alkotó? Tényleg magyar volt? Hol tanult, hol alkotott? Mi ihlette meg? Évtizedek, sőt, lassan évszázadok óta törik a fejüket a kutatók ezen a kérdésen. A jó hír, hogy a Szépművészeti mostani tárlata egy komoly kutatómunka eredményeként új fejezetet nyit ebben az izgalmas művészettörténeti „nyomozásban”. Olyannyira, hogy a kiállítás végére még egy elég konkrét tippet is kapunk arra, hogy ki lehetett valójában az MS monogram mögött!
A kiállítás csúcspontjai egyértelműen a selmecbányai Szent Katalin-templom egykori főoltárának festett táblaképei. Ezek a késő gótikus festészet igazi remekművei, amelyekről minden művészettörténet könyv megemlékezik. És most jön a szenzáció: ezt a hét fennmaradt, csodálatos táblaképet a történelem során most először sikerült egy helyen bemutatni! Gondolj bele, ezek a képek kalandos úton kerültek elő padlásokról, eldugott templomokból, kastélyokból (például a híres Vizitáció egy tópataki plébánia padlásáról került elő!), és most itt ragyognak együtt, teljes pompájukban. De ez még messze nem minden! A kutatóknak köszönhetően a tárlat rengeteg újonnan felfedezett, vagy eddig teljesen máshoz kötött festményt és rajzot is bemutat, amikről most kiderült: őket is nagy valószínűséggel MS mester, vagy a műhelye alkotta! Láthatod például a párizsi Louvre-ból érkezett, monogrammal ellátott rajzát (Zenélő szerelmespár), ami kulcsfontosságú volt a „nyomozásban”, hiszen itt biztosan a mester saját kezének nyomát látjuk. De előkerültek olyan rajzok is, amiket talán még pályakezdőként Nürnbergben készített, nem is akárki, Albrecht Dürer közelében – a kiállítás rámutat a két művész közötti kapcsolatra is. Sőt, egy eddig ismeretlen bécsi oltárképet (Paul Vinck és Anna Heckl epitáfiuma) is neki tulajdonítanak a kutatók, ami alapján úgy tűnik, MS mester egy ideig Bécsben is sikeres műhelyt működtetett.
Hogy teljes legyen a kép, a kiállítás nemcsak a mestert, de a korát is elénk varázsolja. Visszarepülünk a Jagelló-korba (kb. 1490-1526), a középkori Magyar Királyság utolsó nagy virágkorába, mielőtt Mohács mindent megváltoztatott volna. Ez egy hihetetlenül pezsgő, izgalmas időszak volt, amikor az ország szervesen kapcsolódott Európa politikai, kereskedelmi és kulturális vérkeringésébe. Mátyás öröksége még élt, az itáliai reneszánsz hatása már érződött, de ezzel párhuzamosan a délnémet késő gótika is virágzott – pont ennek a kettősségnek a lenyomatát látjuk MS mester művészetében is. A kiállításon korabeli térképek, a selmecbányai oltár rekonstrukciós makettje, gyönyörű ötvösművek és dokumentumok is segítenek elképzelni, milyen lehetett az élet akkoriban, különösen a Felvidék gazdag bányavárosaiban, ahonnan a főmű, a selmecbányai oltár is származik.
Ez a tárlat különleges abból a szempontból is, hogy nemcsak a kész műalkotásokban gyönyörködhetsz, de bepillantást enged a kulisszák mögé, a művészettörténészek és restaurátorok izgalmas munkájába is. Megtudhatod, milyen aprólékos stíluskritikai elemzésekkel, milyen „detektívmunkával” próbálják azonosítani egy-egy mű alkotóját. Sőt, a kiállítás végén egy külön szekció mutatja be azokat a csúcstechnológiás vizsgálatokat (infravörös és röntgenfelvételek, anyagvizsgálatok – szinte mint egy művészeti CSI helyszínelők!), amikkel a több száz éves festményeket ma elemezni tudják. Ezek a vizsgálatok rengeteget elárulnak a festés technikájáról, az esetleges átfestésekről, vagy arról, hogyan dolgozott együtt a mester a segédeivel – és persze segítik a kutatókat a nagy rejtélyek megfejtésében.
Szóval, adott egy titokzatos zseni, egy sor lenyűgöző műalkotás, egy izgalmas korrajz a középkori Magyarország végóráiból, és egy modern technológiával megtámogatott nyomozás. A kiállítás remek intellektuális és vizuális kaland, egy tökéletes program, ha valami igazán különlegesre vágysz a Ligetben. Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy szemtanúja legyél egy 500 éves rejtély felgöngyölítésének!
-lead_md.webp)
