A több mint 250 ezer különböző méretű, korú és állagú műtárgy megmozgatása több mint száz szakember precíz, összehangolt munkáját igényli.
Felbecsülhetetlenül
értékes és pótolhatatlan tárgyak, nitrátos fényképek, 30.000 darabos
kerámiagyűjtemény, fonográfhengerek, gyöngyöspárták, afrikai pajzsok, japán
legyezők - több, mint 250. 000 műtárgy mozdul meg hamarosan a Néprajzi Múzeum
költözése során. Az intézmény 2020 nyarán hagyja el korábbi, Kossuth téri
épületét, a költöztetés jó ütemben halad. A Néprajzi Múzeum ugyan 2017.
decemberében bezárt a látogatók előtt, de a színfalak mögött intenzív munka
zajlik, hiszen a külsejében impozáns épület, múzeumi célokra teljesen
alkalmatlan volt, a műtárgyak raktározására csak korlátozott kapacitású, szűkös
helyiségek álltak rendelkezésére, így a költözés évről évre egyre égetőbbé
vált. A problémára a Liget Budapest Projekt kínál megnyugtató megoldást, hiszen
az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) idén májusban
elkészült épülete, illetve a városligeti új múzeumi épület végre méltó, 21.
századi körülményeket biztosít majd az egyedülálló etnográfiai gyűjtemény
számára, a legmodernebb raktározási sztenderdeknek megfelelően. Az új
raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket, és a modern légkezelési
megoldásoknak köszönhetően a helyiségekben végre kezelhető a hőmérséklet,
illetve a páratartalom, ezzel hosszútávon jelentősen csökkenthető az
állagromlás, és ritkábban lesz szükség a tárgyak restaurálására is.
„Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézményeként, több költözésen túl, 1973 óta működött a múzeum a korábbi Igazságügyi Palota épületében. A kiemelkedő gyűjteményére méltán büszke Néprajzi Múzeum első alkalommal költözik számára tervezett, minden szakmai és látogatói igényt kielégítő új épületbe, ahol a tervek szerint a kevésbé ismert kincseket is megismerheti a közönség” – mondta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.
Kiemelte: „A kiállítóterek alkalmasak lesznek a legkorszerűbb muzeográfiai megoldások alkalmazására, így nagy nemzetközi, színvonalas tárlatokat is fogadni tudunk. A városligeti épületben jelentősen megnő majd a látogatók által közvetlenül megismerhető műtárgyak száma és aránya: az eddigi 1200 négyzetméteres kiállítási felülethez képest az új épületben összesen 4000 négyzetmétert teszünk bejárhatóvá, emellett az időszaki tárlatok is több ezer négyzetméteren kapnak helyet. A Néprajzi Múzeum új épülete lehetőséget teremt arra, hogy átfogó kiállításokon mutassuk be az emberiség kulturális sokszínűségét.”
„A költözés előkészítés nyilvántartási szakaszának háromnegyedén már túl vagyunk, a terv szerint nyár végére pedig már 90 %-os lesz a készültség. Az országos múzeumok közül szerintem most a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiről áll rendelkezésre a legpontosabb kép” – emelte ki Kemecsi Lajos.
A tárgyakat egyesével megvizsgálják, befotózzák, egyedi QR kód alapú azonosítóval látják el, és amennyiben szükséges megerősítik a szerkezetüket. Ezt követően speciális védőcsomagolással látják el őket, majd előkészítik a szállításra. A precízitást és gondosságot igénylő tevékenység egyben óriási felelősség is, hiszen egyes példányok már a megfogástól is összetörhetnek, van olyan műtárgy, melyet 40 éve nem mozgattak meg.
A munkafolyamatok segítésére ideiglenes restaurátor állomásokat alakítottak ki a Kossuth téri épület egykori kiállítótereiben. A gyűjtemény jeles darabjai a Néprajzi Múzeum új, ikonikus épületének mutatkozhatnak majd be, melynek kivitelezése 2017 év vége óta zajlik. A magyar Napur építésziroda által tervezett épület tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően az alaplemez és a szigetelés kialakítása van folyamatban, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz. Sámánizmustól az óceániai gyűjteményig Míg a Néprajzi Múzeum korábbi, 1991-ben megnyílt állandó kiállítása csak a magyar kulturális anyagot mutatta be, a városligeti épületben a világ civilizációját átfogó gyűjteményt is megtekintheti majd a közönség. Többek között az Afrikában gyűjtött Torday-anyagot, aminek társtárgyai a British Museum legértékesebb kollekciói közé tartoznak, vagy a Bíró Lajos által Pápua-Új-Guineában gyűjtött anyagot, továbbá a Diószegi Vilmos által végzett mongol sámánkutatás kollekcióját. Az egyik legizgalmasabbnak az állandó kiállítás terveiben is szereplő, nemzetközileg is elismert óceániai gyűjtemény ígérkezik, amelynek darabjait Gróf Festetics Rudolf szerezte be a Csendes-óceáni szigetvilágból. Az épületben gyerekmúzeum is helyet kap, amely a múzeum küldetését, kiállításait, programjait a legkorszerűbb múzeumpedagógiai eszközök felhasználásával a gyerek- és ifjúsági korosztály számára komplex módon közvetíti és értelmezi.
A Néprajzi Múzeum Afrika-gyűjteménye az egyik legszínesebb tárgygyűjtemény: a kemény kőtől a pihe tollig, a legegyszerűbb mindennapi tárgyaktól a rituális és dísztárgyakig minden megtalálható benne. Raktározás, tisztítás, restaurálás és főként mozgatás szempontjából is kihívást jelentenek e tárgyak. Afrika egyik emblematikus tárgytípusa a pajzs, amelyből 124 darabbal rendelkezik a több mint 10,500 tárgyat tartalmazó gyűjtemény. Az 1874-ben legelsőként beleltározott afrikai tárgyak is pajzsok, amelyek Abesszíniából származnak. A pajzsgyűjteményt olyan neves személyek alapozták meg, mint a 19. század végén Kelet-Afrikában expedíción járt Teleki Sámuel, a 20. század első éveiben az ő nyomdokait követő Bornemisza Pál báró, vagy Kongó világhírű kutatója, Torday Emil. Az ő jóvoltukból csodálhatunk meg Afrika szinte minden tájáról hosszúkás, négyzetes, kerek, lapos, domború és középen kúpos, orrszarvú, víziló- vagy marhabőrből, vékony növényi rostból, vesszőből, fából, teknőcpáncélból, fémből készült pajzsokat, melyek díszítése is igen változatos. A tárgyak mindegyike egyedi csomagolást igényel, valamint az érzékenyebb, sérült vagy sérülékeny részek rögzítését. Ezt a műalkotásszerű előkészítő restaurátori munkát végzik a Néprajzi Múzeum restaurátor munkatársai.
A nemzetközi gyűjtemények tárgyai mellett az Egyházi gyűjtemény több tárgycsoportját is nagy feladat lesz szállítani. Ilyen tárgycsoport például az ún. kolostormunkák, melyek textil-, viasz-, pergamen-, csont- és fémszál részletekből kialakított, fadobozba zárt, üveglappal fedett térhatású képek. A gazdag kompozíció hagyományosan a doboz hátsó falához van rögzítve, de az apró elemek könnyen elmozdulhatnak, leválhatnak. Még nagyobb fejtörést okoznak a Mária-házak, ahol a sokszor hevenyészve rögzített kép, szobor, művirág, gyöngydísz mellett a „házba” dugott, alkalmi kiegészítők is a tárgy részét alkotják. A finom asztalosmunkával készült szekrénykében az öltöztetett Madonna szobrot papírból és fújt üvegből készült művirág és gyöngyfüzérek, menyasszonyi koszorú keretezi, Mária ruháját sérülékeny fémfonal-díszítmény borítja. A részletgazdag kompozíció a Mária-házban nincs biztonságosan rögzítve, hiszen eredeti szerepében a szobor kivehető, öltöztethető volt. A szállítás során azonban gondoskodnunk kell arról, hogy az együttes ne rázódjon össze, az üveggömbök ne törjenek és a fémfonalból készült apró részletek se váljanak le.
A Néprajzi Múzeum egyedülálló, közel 30,000 tárgyat számláló Kerámiagyűjteményében számos ún. türelemüveg található. Türelemüvegeknek nevezzük a népművészet azon tárgyait, amelyekben a faragványokat egy palack belsejében helyezik el. Az alkotó minden palack készítésénél igyekszik kihangsúlyozni a beépítés látszólagos lehetetlenségét - a beépített alakok és szerkezetek nagyobbak, mint az üveg nyakának belső átmérője. A szétvágott részeket jól megtervezve az üveg belsejében kell összeállítani, és ékkel, csapszeggel, vagy ragasztással egybeépíteni. Ehhez megfelelő finom és hosszú csipeszek, szögek, fogók, drótok kellenek. A türelemüvegek leggyakoribb típusaiba hajókat, vallásos tárgyú faragásokat, talányos szerkezeteket és bányászjeleneteket építenek be, egy-egy jelenet elemeinek száma több száz is lehet. A belül sok apró alkatrészből álló üvegtárgyakról a múzeum fotódokumentációt készít, hogy a költözés utáni állapot minden részlete összehasonlítható legyen, s ha szükséges, később ez alapján el tudják végezni a restaurálást.