Orbán Viktor átadta a Liget Budapest Projekt legújabb fejlesztését

Orbán Viktor átadta a Liget Budapest Projekt legújabb fejlesztését

2019/05/13

A Liget Budapest Projekt keretében elkészült az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épülete a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén.

 A Liget Budapest Projekt keretében elkészült az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épülete a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén. A 37 ezer négyzetméteres épületegyüttesben világszínvonalú múzeumi raktárak, restaurátor-műhelyek, laborok és kutatószobák mellett itt működik majd a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet és helyet kapott egy látogatóközpont is. Az épületet Orbán Viktor miniszterelnök és Baán László miniszteri biztos adták át a gyűjtemények képviselőinek.


A csaknem 30.000 négyzetméteres központi épület a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint háromszázezer műtárgyának megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít kiemelkedő minőségű infrastruktúrát. A 20 milliárd forintos beruházás ezen nemzeti közgyűjtemények sok évtizedes gyűjteményi és raktározási problémáira jelent hosszú távú, megnyugtató megoldást.


Az intézmény épülete elkészült, annak kivitelezését a múzeumi technológia beépítése, majd a műtárgyak beköltöztetése követi.

A három nagy nemzeti közgyűjtemény számára az OMRRK felépítése nem csupán sok évtizedes hátrány ledolgozását jelenti: a fejlesztés meg is előzte korát, hiszen hasonlóan komplex kiszolgáló létesítménnyel még a kontinens nagy múzeumjai is csak elvétve rendelkeznek. A londoni British Museum és a szentpétervári Ermitázs frissen elkészült, illetve a párizsi Louvre kivitelezés alatt álló szakmai intézményeivel összevetésben - képességeiben, felszereltségében és kapacitásában – is állja a versenyt a hazai fejlesztés.

Az új épületkomplexum legnagyobb létesítménye a múzeumi raktáraknak és restaurátor-műhelyeknek otthont adó épület, mely a térszint alatt négy, a felett pedig háromszintes területen biztosít korszerű és biztonságos körülményeket. Az itt található műhelyek, irodák, műtermek és laborok a legmagasabb színvonalú tudományos és technikai hátteret fogják biztosítani az OMRRK-ban dolgozó múzeumi szakemberek számára.

Galéria kép 0
Galéria kép 1
Galéria kép 2
Galéria kép 3
Galéria kép 4

Az egykori kórház izraelita imaházának, majd a felvételi épületének rekonstruált létesítményében kapott helyet egy több mint ezer négyzetméteres látogatóközpont, ahol az örökségvédelmi szempontok figyelembevételével történő rekonstrukció során többek között konferenciatermet és kiállítótermet alakítottak ki.

Az épületegyüttesben több mint 3000 négyzetméteren kap otthont a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet is, ahol könyv- és iratarchívum is segíti majd a kutatók munkáját. A KEMKI az egyik legjelentősebb közép-európai művészettörténeti dokumentációs központtá válik, amelynek alapját a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint egy évszázad alatt szisztematikusan gyűjtött archív dokumentációs anyaga szolgáltatja. Ez az anyag kiegészült az Artpool és az egykori Képző- és Iparművészeti Lektorátus anyagával, így mintegy másfélmillió dokumentum lesz elérhető a kutatók számára.


Az európai viszonylatban is egyedülálló intézménykomplexum területén egy, a nyitvatartási időben szabadon használható 13.000 négyzetméteres park is kialakításra került.

Az Ybl-díjas Vasáros Zsolt vezette Narmer Építészeti Stúdió tervei alapján készülő fejlesztés a régi és új épületek összhangjára törekszik. A telek két értékes, Freund Vilmos által tervezett, régi épületét az örökségvédelmi szempontok figyelembe vételével újították fel. Az új épület tagoltságával és anyaghasználatával illeszkedik a 19. századi, kisebb volumenű kórházi pavilon-épületekhez, egyszerű szerkesztésével, klasszikus arányaival pedig az időtlenség, a stabilitás karakterét hivatott megidézni.

A földmunkák során 108 ezer köbméternyi talajt mozgattak meg, 4800 tonna betonacélt és mintegy 500 kilométernyi kábelt használtak fel. 160 talajszondás és egy levegős hőszivattyú segítségével az épületek teljes hűtési és fűtési energiáját biztosíthatják, a tetőkön elhelyezett napelemek pedig a villamos energia felhasználás egy jelentős részét is fedezik.