A Liget Budapest Projekt keretében megvalósult az egykori Olof Palme Ház, a Városliget egyik legrégebbi és legimpozánsabb épületének műemléki rekonstrukciója. Az épületben a NEO Kortárs Művészeti Tér kiállítóhelye, valamint egy századfordulós hangulatú, Zsolnay kerámiákkal díszített kávéház várja a látogatókat. A több mint 130 éves épület főbejárata elé a park tájépítészeti megújításának részeként egy 1500 tőből álló rózsakertet is kialakítottak, melynek központi eleme egy új, az épület gazdag homlokzati díszítésével harmonizáló Zsolnay szökőkút.
A Millennium Háza néven újjászületett intézmény jelképe a Liget Budapest Projekt alapvető célkitűzésének: a régi értékek megőrzésének és egyben legkorszerűbb módon történő megújításának. A cél az volt, hogy a Millennium Háza megtalálja a helyét a jövő Ligetében, és ne csupán a múlt fényét újra megidéző egyik ékköve, de élő, tartalmas, látogatott tere is legyen a Városligetben létrejövő új kulturális negyednek. Hosszú évtizedek után végre méltó állapotban és méltó funkcióval kapta vissza a közönség a sokáig elhanyagolt állapotban lévő, üresen álló épületet. A homlokzaton több tucat restaurátor munkája nyomán újultak meg a gazdag Zsolnay díszítések, a belsőépítészeti kialakítás során pedig elbontották az utólagos toldásokat, így visszaállítva az eredeti térszerkezetet. Az épület új tetőzetet kapott, mely a két szárnya fölött hatalmas üvegfelületeken engedi be a természetes fényt belső terekbe. Az épület főbejárata visszakerült az eredeti, Hermina út felé néző oldalra.
Az épületet megújításának előkészítési fázisában minden részletre kiterjedő restaurátori terv készült annak érdekében, hogy a ház homlokzatának patinás, színes-mázas díszítéseit az eredeti, több mint 130 éves állapotoknak megfelelően állítsák helyre. A munkálatok egyik legfontosabb vezérelve volt, hogy a díszítő elemeket lehetőség szerint ne mozgassák, hanem az eredeti helyükön restaurálják. A helyszínen mintegy 2000 elemet újítottak fel, míg külső restaurátor műhelyben további összesen 2500 kerámiát állítottak helyre. A sérült, illetve leesett, hiányzó elemeket – összesen több mint 2000 darabot - az épületről fennmaradt korabeli felvételek, illetve a Zsolnay mintakönyvek alapján sikerült az eredeti gyártási technológia alkalmazásával pótolni. Az épület homlokzatának tisztítását a különböző anyagtípusok figyelembevételével, nagy körültekintéssel végezték el. A városligeti épületen keverednek a reneszánsz motívumok és a középkori templomokat idéző faunfejek, de egyiptomi és görög nőalakokat, valamint perzsa szárnyas oroszlánokat is felfedezhetünk a gazdagon díszített homlokzaton. A növényi indák, sárkányos virágvázák és szárnyas oroszlánok között többször is feltűnik a három nagy reneszánsz művész-géniusz, Leonardo, Raffaello és Michelangelo arcképe is. Több tucat restaurátor kétéves munkájának köszönhetően a ház hosszú évtizedek után végre eredeti értékéhez méltó gondoskodást kapott, visszanyerte eredeti külsejét, és így ismételten a főváros egyik legkülönlegesebben díszített épületeként várja a látogatókat.
A NEO Kortárs Művészeti Tér a Városliget legújabb kiállítóhelye a Millennium Házában, amely funkciójával és küldetésével modern formában megidézi az épület eredeti, 1885-ös állapotát, amikor is műcsarnokként fogadta a Liget látogatóit. A NEO Kortárs Művészeti Tér missziója, hogy – hasonlóan a londoni Kensington Gardens parkban lévő Serpentine Galleryhez – a világ legjelentősebb kortárs képzőművészeit bemutató kiállítótere legyen Budapestnek, elhelyezkedésében, megjelenésében és funkciójában is. A Városliget Zrt. szervezeti keretei között és a Szépművészeti Múzeum szakmai mentorálásával működő NEO a Szépművészeti Múzeummal, a Műcsarnokkal és a rövidesen felépülő Új Nemzeti Galériával együtt az egyedülálló és sokszínű, parkba ágyazott képzőművészeti intézményegyüttes fontos, egyedi küldetésű eleme.
A Millennium Házában kialakított 350 négyzetméteres kiállítótér lehetőséget ad a kortárs művek és installációk széles spektrumának a bemutatására. A NEO célja, hogy aktív szakmai együttműködést alakítson ki művészeti felsőoktatási intézményekkel is. Mindezek mellett a művészeti tér nagy hangsúlyt kíván fektetni a művészetek edukatív célú közvetítésére, ennek érdekében tárlatvezetéseket és múzeumpedagógiai foglalkozásokat is szervez, minden korosztály számára. Az intézmény William Kentridge Lágyabban játszd a táncot című videoinstallációjával nyitotta meg kapuit 2022 júniásában, majd 2024 februárjától mélység / élesség címmel nyílt kiállítás a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményének legfontosabb alkotásaiból, melyen a legismertebb magyar vagy magyar származású fotográfusok – többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, Robert Capa – művei mellett 19. századi fotográfusok, világhírű külföldi fotóművészek és kortárs alkotók munkáival is találkozhat a nagyközönség. Ezt követően, 2024 novemberében nyílt meg a kortárs videóművészet világhírű alkotója, Bill viola Csend kiállítása az intézményben, mely a szerző első önálló tárlata Magyarországon, célja pedig, hogy az alkotó munkáinak bemutatásával a meditatív művek világát hozza közel a nézőkhöz.
A Millennium Háza környezetének kertészeti megújítása is megvalósult, melynek során egy, a Városligetben egyedülálló rózsakertet is telepítettek az épület bejáratához: számos rózsafaj változatos színű és mintázatú virágai keltik életre Budapest aranykorának hangulatát. A tájépítészek az épület karakteréhez illeszkedően tervezték meg az 1500 tő rózsa alkotta Rózsakertet, amely így egyben a Millennium Háza előkertje is lett. A gondosan megtervezett Rózsakert látogatói egy kis ízelítőt kaphatnak az új, úgynevezett „modern rózsafajtákból”, láthatnak néhány régi, de még ma is kedvelt fajtát a XVII-XVIII. századból, megismerhetik a félárnyékot tűrőket és a napon díszítőket, s találnak a rózsákkal jól társítható évelő virágokat is. A kiültetett fajták mellett jeltáblán megtalálható a fajta neve, nemesítője, növekedési típusa, és a nemesítés éve. Padok, színes növénykiültetések tarkítják a területet, hogy az ide érkezők nyugodt környezetre leljenek: virágokkal, szökőkúttal, beszélgetésre és elcsendesedésre is alkalmas helyekkel. A kert központi része egy új Zsolnay-díszkút, mellette változatos színű és virágformájú bevezető és szegélyező ágyásokkal.
A Pfaff Ferenc által tervezett épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Műcsarnoknak, és a korabeli kritikák szerint a kiállítás egyik legszebb eleme volt. Megépítésekor - az egyedülálló Zsolnay díszítéseknek köszönhetően - leginkább az épület színességét emelték ki, amelynek közepén az oldalszárnyakból kiemelkedő, csarnok fogadta a látogatót, melyből jobbra és balra nyíltak a kiállításoknak helyet adó termek. A műcsarnoki, kiállítási funkcióknak azonban a már ház megnyitását követően szűkösnek bizonyult, ezért néhány évvel később megépült a Ligetben a Műcsarnok jóval nagyobb, mai épülete. A Városliget közepén álló épület a második világháború alatt megsérült, s az eredeti beltéri díszítések is megsemmisültek. Az ötvenes években a Művészeti Alap megalakulásával az épület a szobrászművészek egyik műhelye lett, később pedig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye költözött ide. Ekkor belső kialakítása ipari, irodai jelleget kapott. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába került az épület, de nem sikerült méltó, hosszú távú művészeti-kulturális funkciót találni neki. Az épület teljes körű megújítása a Liget Budapest Projekt keretében, 2017 és 2019 között valósult meg.
-lead_md.webp)
