A speciális eljárás első lépéseként a favédelmi előírások betartásával törték fel az aszfaltburkolatot, tehát csak a felső réteget bontották géppel, a fák közvetlen környezetében már a jóval kíméletesebb kézi erővel szabadították fel a gyökérzetet. A szabadra került gyökerek nedvességéről folyamatosan gondoskodtak és geotextíliával takarták be, hogy elkerüljék a napégést, illetve a kiszáradást.
A sajátos élőhelyi körülmények és rossz talajviszonyok következtében ezeknek a japánakácoknak a gyökérzete igen sekélyen alakult ki, ezért a favédelem célja itt a kiszabadítás mellett az volt, hogy a sekélyen futó gyökereket lefelé irányítsák, valamint a bekorhadt, elrákosodott gyökereket eltávolítsák. Ehhez szükséges volt a gyökérzet pontos ismeretére, ezért az egyébként is gyenge minőségű „talaj”-t precíz, aprólékos munkával ecsettel, kis kézi kefékkel eltávolították róluk. Ez egy egyedülállóan kíméletes módja a gyökérzet megtisztításának. (Egyszerűbb módja a kíméletes gyökérzetfeltárásnak a levegővel történő talajlefúrás, azonban ezt a közeli útpálya és gyalogosátkelő miatt nem lehetett alkalmazni)
Ezt követően a Főkert szakfelügyelője által kijelölt helyeken elvágták a gyökereket – erre azért van szükség, hogy új gyökerek növesztésére ösztönözzék a fát, amelyek immár lefele nőnek majd, a burkolat alá. A gyökérmetszés során a sebfelületeket lekezelték, majd a későbbi gyors regeneráció és megfelelő tápanyagfelvétel elősegítése miatt a fával kölcsönös szimbiózisban élő mikorrhiza gomba oltóanyaggal kevert termőfölddel fedték a környezetüket.
A következő munkafázisban betondarálékkal kevert termőtalajjal töltik fel a 50 cm mélységig a fa környezetét, ezáltal a kövek között mindig lesz egy porózus réteg, melyben a fa által felvehető tápanyag is megtalálható, miközben a terület terhelhetősége is úgy javul, hogy a talaj tömörödése elkerülhető. Végezetül a fa köré egy gyökérterelő lemezt helyeznek el, amely a burkolat alá tereli majd az új gyökérzetet. Utolsó lépésként pedig a felületszivárgó és a fa közötti területet javított termőtalajjal feltöltik.
A fentiekben bemutatott kezelésnek köszönhetően a Műcsarnok mellett lévő japánakácok stabilitása jelentősen nőni fog, és tápanyag ellátottságuk is sokkal jobb lesz.
A Városliget faállományának a megújításán a Főkerttel közösen 2014 óta folyamatosan dolgozunk. A park faállománya több, mint 7.000 egyedet számlál, amelyeknek állapota sajnos a korábbi évtizedekben jelentősen leromlott. Éppen ezért a Liget Budapest programjának előrehaladásával az utóbbi időszakban a faápolási munkákra a korábbi összeg többszörösét fordítjuk. A Főkert szakembereivel közösen, a fejlesztéssel és a használattal összehangoltan zajlik a növényállomány állapotának folyamatos megújítása és biztonságosságának növelése az idősfa ápolási programunk keretében.
