Mezopotámia kiállítás: a szellemvilág bűvöletében

A kiállítótérbe lépve rögtön az Istár kapu mása és Pazuzu démon szobra fogadja a világ egyik legrégebbi civilizációjának megismerésére készülő látogatót. A kilenc szekcióra bontott kiállításon megcsodálhatunk asszír palotákból származó domborműveket, hatalmas sárkánykígyót és oroszlánt ábrázoló mázastégla-díszeket, démonokat megjelenítő kisszobrokat, amuletteket. Az értékes műtárgyak a XIX. században és a XX. század elején zajló mezopotámiai ásatások során feltárt Assur, Babilón, Dúr-Sarrukín és Kalhu városából származnak. Kr. e. I. évezred első felének idejébe, az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom korába utazunk, ha végig járjuk a termeket, ahol ezúttal dr. Roboz Erika, a Szépművészeti Múzeum munkatársa, a kiállítás társkurátora kalauzolt minket.

A szakember elöljáróban elmondta, hogy az említett két birodalom uralkodóinak és a hétköznapi embereknek az életében is megkerülhetetlen szerepet játszottak az istenek és a démonok: életüket átszőtte a természetfeletti lények felé táplált hit, a természeti erők megszemélyesítése, ami nemcsak hétköznapjaikban, de kultúrájukban, művészetükben is igen fontos szerepet játszott. A többezer éves, hitelesítésre használt pecséthengereknél kezdjük a sétát, melyek mellett azok az ásványok, kőzetek is kiállításra kerültek, amiből készítették őket. A pár centiméteres hengerecskéken aprólékosan kidolgozott, részletgazdag küzdelemjeleneteket láthatunk.

Innen súlyosabb, termetesebb tárgyak vitrinéhez lépünk közelebb: 30-40 centiméteres, fényesre csiszolt, fekete kődarabokat láthatunk, melyeket szintén aprólékosan vésett domborművek és sűrű ékírás díszítenek. Ezek az úgynevezett kudurruk, melyek fontos ügymeneteket rögzítő tárgyak voltak, és őrzik a világ egyik első írásbelisége kialakulásának nyomait, hiszen a mezopotámiai írás nagyjából az egyiptomi hieroglifákkal egy időben alakult ki.

– Ingatlanvásárlást, földadományozást, különböző tulajdonjogi ügyleteket rögzítettek a kudurruk, melyeket magas és alacsonyabb rangú személyek is készíttettek. A felirat mellett, felső regiszterükben mindig istenségek szimbólumai jelennek meg, akiknek a megrendelő a védelmét kérte az adott ügylethez. A kudurruk mellett látható itt egy agyaghenger is, mely építési feliratot tartalmaz, ez rögzíti egy istenség templomának újjáépítését az építtető király nevével. A hengert a templom alapzatába temették, ezzel biztosítva az istenség támogatását a király számára. – meséli a kiállítás társkurátora, majd hozzáteszik, hogy az itt látható - uralkodói szerepkörhöz tartozó tárgyak – anyaga jellemzően jól faragható, véshető mészkő, vagy agyag, melyet égetéssel színeztek különböző színűre.

Az írás, mint civilizációs vívmány akkor jelenik meg, amikor az adott társadalom eljut a szervezettségnek egy olyan fokára, amikor már rögzíteni kell bizonyos dolgokat, és Mezopotámiában ezt a folyamatot meghatározta, hogy az agyag állt rendelkezésre, így nem bőrre vagy más anyagra írtak, hanem egy „agyagra írt kultúra” alakult ki.

A kiállítótérben több, különböző méretű és jelentés tartalommal rendelkező domborművel találkozhatunk, az asszír, babilóni szimbólumvilág tanulmányozását se hagyjuk ki. Készült egy vaskos szakkatalógus is, amelyben sok-sok információ és tanulmány olvasható a tárlatról, de ha könnyedebb vizekre eveznénk, az utolsó teremben a démonok mozgókép-kultúrára gyakorolt hatását is megfigyelhetjük: számos filmben riogatják a nézőket Pazuzu és társai nevével, megjelenésével.

Mi ne rezeljünk be, ha szeretnénk az ókori történelmet közelebb hozni általános iskolás gyermekünkhöz, vagy magunk is kíváncsiak vagyunk az emberi kultúra bölcsőjére, itt a remek alkalom, ne hagyjuk ki a Szépművészeti csodás, Mezopotámia - Istenek és démonok királysága című tárlatát.

A képek forrása: Szépművészeti Múzeum