2024/07/30
Érdekességek
Mezopotámia kiállítás: a szellemvilág bűvöletében
2024/10/30
Érdekességek
A mai Irak, Szíria és Törökország területén található egykori királyság, Mezopotámia művészetét, kultúráját mutatja be először Magyarországon a Szépművészeti Múzeum új kiállítása, ahol összesen százötven eredeti tárgy látható Európa hét neves gyűjteményéből. Indiana Jones rajongók és ókor szakértők előnyben, de azok se maradjanak otthon, akik a történelemórákról csak a Tigris és Eufrátesz folyókra, vagy Bábel tornyára emlékeznek, mert csodálatos tárgyak és közérthető magyarázatok segítségével kalauzol minket e letűnt világba a tárlat, melyhez foghatót húsz évvel ezelőtt, Bécsben láthatott utoljára a közönség.
A kiállítótérbe lépve rögtön az Istár kapu mása és Pazuzu démon szobra fogadja a világ egyik legrégebbi civilizációjának megismerésére készülő látogatót. A kilenc szekcióra bontott kiállításon megcsodálhatunk asszír palotákból származó domborműveket, hatalmas sárkánykígyót és oroszlánt ábrázoló mázastégla-díszeket, démonokat megjelenítő kisszobrokat, amuletteket. Az értékes műtárgyak a XIX. században és a XX. század elején zajló mezopotámiai ásatások során feltárt Assur, Babilón, Dúr-Sarrukín és Kalhu városából származnak. Kr. e. I. évezred első felének idejébe, az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom korába utazunk, ha végig járjuk a termeket, ahol ezúttal dr. Roboz Erika, a Szépművészeti Múzeum munkatársa, a kiállítás társkurátora kalauzolt minket.
A szakember elöljáróban elmondta, hogy az említett két birodalom uralkodóinak és a hétköznapi embereknek az életében is megkerülhetetlen szerepet játszottak az istenek és a démonok: életüket átszőtte a természetfeletti lények felé táplált hit, a természeti erők megszemélyesítése, ami nemcsak hétköznapjaikban, de kultúrájukban, művészetükben is igen fontos szerepet játszott. A többezer éves, hitelesítésre használt pecséthengereknél kezdjük a sétát, melyek mellett azok az ásványok, kőzetek is kiállításra kerültek, amiből készítették őket. A pár centiméteres hengerecskéken aprólékosan kidolgozott, részletgazdag küzdelemjeleneteket láthatunk.
Ezeknek a jeleneteknek az emberalakú hérosz a főszereplője, illetve vadállatok vagy keveréklények. Utóbbiak alapvetően a természet erőit testesítik meg, amelyekkel folyamatos küzdelemben áll a hérosz, de sosem egy totális győzelmi jelenetet láthatunk. A hérosz ellenségeiként nagy ragadozók – oroszlánok, keselyűk -, és nagy nővényevők – bikák, vadkecskék, struccok – is lehetnek ezek a megjelenített, az adott vadvilágra jellemző állatfajok, itt azonban nem az a cél, hogy a hérosz likvidálja őket, hanem az, hogy uralja, megzabolázza a természeti erőket.
mondja Roboz Erika.
01 05
Innen súlyosabb, termetesebb tárgyak vitrinéhez lépünk közelebb: 30-40 centiméteres, fényesre csiszolt, fekete kődarabokat láthatunk, melyeket szintén aprólékosan vésett domborművek és sűrű ékírás díszítenek. Ezek az úgynevezett kudurruk, melyek fontos ügymeneteket rögzítő tárgyak voltak, és őrzik a világ egyik első írásbelisége kialakulásának nyomait, hiszen a mezopotámiai írás nagyjából az egyiptomi hieroglifákkal egy időben alakult ki.
– Ingatlanvásárlást, földadományozást, különböző tulajdonjogi ügyleteket rögzítettek a kudurruk, melyeket magas és alacsonyabb rangú személyek is készíttettek. A felirat mellett, felső regiszterükben mindig istenségek szimbólumai jelennek meg, akiknek a megrendelő a védelmét kérte az adott ügylethez. A kudurruk mellett látható itt egy agyaghenger is, mely építési feliratot tartalmaz, ez rögzíti egy istenség templomának újjáépítését az építtető király nevével. A hengert a templom alapzatába temették, ezzel biztosítva az istenség támogatását a király számára. – meséli a kiállítás társkurátora, majd hozzáteszik, hogy az itt látható - uralkodói szerepkörhöz tartozó tárgyak – anyaga jellemzően jól faragható, véshető mészkő, vagy agyag, melyet égetéssel színeztek különböző színűre.
Az írás, mint civilizációs vívmány akkor jelenik meg, amikor az adott társadalom eljut a szervezettségnek egy olyan fokára, amikor már rögzíteni kell bizonyos dolgokat, és Mezopotámiában ezt a folyamatot meghatározta, hogy az agyag állt rendelkezésre, így nem bőrre vagy más anyagra írtak, hanem egy „agyagra írt kultúra” alakult ki.
Többek közt egy bazalt sztélé is helyet kapott a kiállításban, mely Adadot, a viharistent ábrázolja, és ahogy Roboz Erika mondja, „tiszta régészeti kontextusból került elő”, tehát pontosan tudják, hogy valaha egy templomban állt, kultusztárgyként működött, és mind az észak-szíriai mind a mezopotámiai viharisten ábrázolás tetten érhető rajta. A viharisten egy isten típus, ami ókori keleti panteónokban szinte mindig jelen van: fontos szereplőről van szó, főként egy agrikulturális társadalomban. Az istenek karakterjegyei mindig a földrajzi adottságokhoz, környezeti hatások tükrében alakulnak ki, van olyan kultúra, ahol a vihar romboló erejét, van, ahol az eső életető mivoltát domborítják ki. Ha a hegyek tetején áll, és onnan sújt le, értelemszerűen a harcias jellegét hangsúlyozzák és a bika, illetve a viharisten kapcsolata is eléggé messze menő hagyományra vezethető vissza, ami a prosperitás, a termékenység ősi szimbólumának tekinthető: általában a viharisten mellett láthatót, vagy az ő hátán áll Adad.
A kiállítótérben több, különböző méretű és jelentés tartalommal rendelkező domborművel találkozhatunk, az asszír, babilóni szimbólumvilág tanulmányozását se hagyjuk ki. Készült egy vaskos szakkatalógus is, amelyben sok-sok információ és tanulmány olvasható a tárlatról, de ha könnyedebb vizekre eveznénk, az utolsó teremben a démonok mozgókép-kultúrára gyakorolt hatását is megfigyelhetjük: számos filmben riogatják a nézőket Pazuzu és társai nevével, megjelenésével.
Mi ne rezeljünk be, ha szeretnénk az ókori történelmet közelebb hozni általános iskolás gyermekünkhöz, vagy magunk is kíváncsiak vagyunk az emberi kultúra bölcsőjére, itt a remek alkalom, ne hagyjuk ki a Szépművészeti csodás, Mezopotámia - Istenek és démonok királysága című tárlatát.
A képek forrása: Szépművészeti Múzeum
Ajánlott hírek
-lead_sm.webp)
01 11