Mi minden fér el az OMRRK-ban?

Nem túlzás azt állítani, hogy az OMRRK megépítésével a Városligetbe költöző három intézmény raktározási és műtárgy-restaurálási problémai évtizedekre rendeződtek. Az alapkoncepció szerint egy közös bázis sokkal olcsóbban és hatékonyabban üzemeltethető, mintha mindegyik gyűjtemény maga látná el a feladatot, az új múzeumi épületek pedig tehermentesíthetők, ha ez a funkció kikerül belőlük. Ráadásul az OMRRK épületegyüttese nem került be a Városligetbe, hanem Budapest egyik legizgalmasabb, elhagyott, rozsdaövezeti helyszínén kapott helyet – a park közvetlen közelében.

A három intézmény közül valószínűleg a Néprajzi Múzeum munkatársai várták legjobban az új háttérbázis átadását, ahol a hatalmas kollekció darabjait végre 21. századi körülmények között őrizhetik, vizsgálhatják, kutathatják. A Néprajzi gyűjteményének hányattatott sorsa nem meglepő, hiszen az intézmény eddigi, közel 150 éves fennállása alatt soha nem működött olyan épületben, amit néprajzi múzeumnak, sőt, egyáltalán múzeumnak terveztek volna.

A gyűjteményt tehát korábban mindig ideiglenesen helyezték el valahol – más kérdés, hogy ezek az ideiglenes elszállásolások aztán évtizedekre nyúltak. A Néprajzi Múzeum teljes gyűjteménye közel 260 ezer tárgyból áll, ami európai mércével nézve is óriási. A textilkollekció több mint 40 ezer darabos (a legnagyobb Közép-Európában), a kerámiagyűjteményben pedig több mint 32 ezer tárgyat őriznek, de van tojásgyűjtemény is, nem beszélve a gazdag nemzetközi anyagról: körülbelül 50 ezer műtárgyat őriznek a világ minden tájáról. Az új raktárbázis azonban modern restaurálási központ is, ahol minden szakágnak (fa, fém, kerámia, bőr, textil, papír, műanyag) a szakemberek által megadott paraméterek és igények szerint alakították ki a műhelyeket.

„Amikor a Szabolcs utcai épületek külső homlokzatának színéről volt szó, a restaurátorok elmondták, hogy a színhelyes restaurálási folyamat érdekében ők a kevésbé merész színű falakat preferálják – idézi fel Kemecsi Lajos, az intézmény főigazgatója. – Nem mindegy ugyanis, hogy milyen környezetben dolgoznak, például a munkaszobáik fala szürke színű, mert ezt kérték, és a tervezők megértették a kérésüket.” A Néprajzi gyűjteményei közül szinte mindegyik az OMRRK-ba költözött, a kerámiakollekció, aminek egy részét (közel ötezer darabot) nem a Szabolcs utcába, hanem a Városliget szélére épülő múzeum kerámiaterében helyezték el.

„Mivel az OMRRK építése zöld-, illetve barnamezős beruházás, egy vadonatúj tervbe kapcsolódhattunk be. A kezdetektől részt vettünk a tervezésben, mindent nagyon alaposan megbeszéltünk a tervezőkkel, így például a világítás és a klimatizálás kérdését, a térszervezés szempontjait, a munkaállomások kialakítását” – mondja Fáy András. A Szépművészeti Múzeum főrestaurátora szerint a tervezők nagyon jó és korszerű megoldásokat álmodtak meg, és valóban minden igényre, részletre odafigyeltek. „Együtt gondolkodtunk az építészekkel, sőt, több külföldi tanulmányutat is közösen tettünk meg, melyek során az utóbbi években elkészült vagy még épülő restaurátorközpontokat látogattunk meg, tapasztalatszerzés céljából” – meséli Fáy András.

Utóbbira példa a British Múzeum központja, ahol szintén a felszín alá helyezték el a raktárokat, melyeknek bizonyos része látogatható lesz. A szakember úgy látja, hogy bár az elmúlt években is voltak jelentős beszerzések és a Szépművészeti Múzeum komoly lépéseket tett a restaurátori munka előremozdítása érdekében, a restaurátorok most, az OMRRK megépítésével különleges lehetőséget kaptak, hogy a következő évtizedekben még innovatívabb munkát végezhessenek. A jövőben ugyanis a legmodernebb műszerekkel, világszínvonalú felszereléssel dolgozhatnak majd, amelyek segítségével nemcsak a mindennapi, műtárgyvédelmi feladataikat láthatják el könnyebben és pontosabban, hanem a különféle kutatások eredményessége is elősegíthető lesz, sőt, nemzetközi eredményekkel és példákkal is összevethető komoly adatbázis építhető ki.

Van például egy olyan laboratórium, ahol azokat a legnagyobb értékű műszereket helyezték el, amelyek elemi anyaganalízisre alkalmasak, de lesznek elektronmikroszkópok, spektrométerek – ugyancsak a legmodernebbek, hiszen egy olyan méretű és kvalitású gyűjtemény kutatása, dokumentálása és publikálása szempontjából, mint amilyen a Szépművészeti Múzeumé ezek a berendezések elengedhetetlenek. „Az OMRRK új korszakot nyithat a szakmánkban, mivel olyan technikai lehetőségeink lesznek, amelyek korábban nem voltak” – hangsúlyozza Fáy András, hozzátéve, hogy óriási igény volt egy ilyen centrumra, amelynek restaurátori szolgáltatásait a tervek szerint más múzeumok vagy akár védett műtárgyak tulajdonosai is igénybe vehetik majd.

Nem túlzás azt állítani, hogy az OMRRK megépítésével a Városligetbe költöző három intézmény raktározási és műtárgy-restaurálási problémai évtizedekre rendeződtek. Az alapkoncepció szerint egy közös bázis sokkal olcsóbban és hatékonyabban üzemeltethető, mintha mindegyik gyűjtemény maga látná el a feladatot, az új múzeumi épületek pedig tehermentesíthetők, ha ez a funkció kikerül belőlük. Ráadásul az OMRRK épületegyüttese nem került be a Városligetbe, hanem Budapest egyik legizgalmasabb, elhagyott, rozsdaövezeti helyszínén kapott helyet – a park közvetlen közelében.